Európa: nőtt a korrupciós kockázat
„Az Ernst & Young évente készít felmérést a visszaélési és korrupciós kockázatokról a nagy – legalább ezer főt foglalkoztató, tőzsdén szereplő – vállalatok körében; a páros esztendőkben globális, a páratlanokban európai szintű ez a kutatás” – tudtuk meg Biró Ferenctől, a cég visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetőjétől. A 25 európai országban készített felmérés keretében az alkalmazottaktól a csúcsvezetőkig több mint 2300 munkavállalót kérdeztek meg. (A felmérés teljes egészében megtekinthető a http://www.ey.com/HU/FIDS weboldalon.)
A felső vezetőknek többet kell tenni a korrupcióellenes küzdelem sikere érdekében Európában – ebben konzisztensnek bizonyultak a válaszadók. Az Ernst & Young vezető tanácsadója ugyanakkor úgy véli, a munkavállalók még mindig nincsenek felkészítve a különböző kockázatok megértésére, elemzésére és elhárítására. Az is általános, hogy a felső vezetés nem megfelelően kommunikálja a korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségét, illetve azt, hogy milyen kontrollokat, folyamatokat épít be cége belső működésébe a visszaélések megakadályozása érdekében. Szembetűnő az is, hogy a munkavállalók egyértelműen csalódottak a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt.
Összességében az európai válaszadók 62 százaléka véli úgy, hogy a megvesztegetés széles körben elterjedt az üzleti életben. Évek óta az észak-európai országok rendelkeznek a legkisebb korrupciós kitettséggel, Norvégiában csupán a válaszadók 6 százaléka szerint jellemzők a készpénzes megvesztegetések, ezzel szemben Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39) jóval intenzívebben van jelen a korrupció a gazdasági életben. A kutatásban részt vevők kétharmada szerint a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40 százalékuk azon a véleményen van, hogy Európában a gazdasági visszaesés miatt a helyzet tovább romlott.
A megkérdezettek 75 százaléka szerint a vállalatokra, így a vezetésre továbbra is nagy nyomás nehezedik a pénzügyi teljesítménnyel kapcsolatban. Tapasztalataik szerint ezekre a nyomásokra a cégek vezetése többségében költségmegszorítással reagál, ami tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat. A válaszolók 28 százaléka úgy gondolja, a megvesztegetés a saját ágazatában is bevett gyakorlat.
A felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, és rávilágítanak a felső vezetők visszaélés elleni küzdelemben betöltött kiemelt szerepére: „A vállalatok felső vezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a visszaélések kockázatát” – hangsúlyozta Biró Ferenc. Szerinte elsősorban a vezetőknek kellene nagyobb elkötelezettséget mutatni az etikus magatartás iránt, beleértve a vállalati költségvetéssel és a fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos nehéz döntéseket is. A megkérdezettek több mint háromnegyede úgy gondolja, a cégek vezető testületeit személyesen is felelősségre kell vonni a megvesztegetések megelőzését biztosító kontrollok és eljárások bevezetésének és rendszeres felülvizsgálatának elmulasztása esetén. Az alkalmazottak csalódottságát az is mutatja, hogy jelentősen megnőtt az igény a hatékonyabb szabályozási környezet létrehozására és betartatására. A válaszadók 77 százaléka elvárja, hogy a hatóságok és a szabályozói környezet jobban segítse elő a társaságok csalási, megvesztegetési és korrupciós kockázatok elleni hatékony küzdelmét. Ezen a téren a legerősebb reakció azokból az országokból érkezett, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság. Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban a válaszadók több mint 80 százaléka szeretne erősebb felügyeletet.
A munkavállalók úgy gondolják, az etikus vállalati viselkedés üzleti szempontból is jövedelmező – hosszú távon nagyobb hasznot érhetnek el a tisztességes üzleti magatartást tanúsító cégek. Az alkalmazottak határozottan szívesebben dolgoznak etikus magatartásukról híres vállalatoknál, a válaszadók 45 százaléka nem hajlandó olyan cégnél elhelyezkedni, amely részese volt valamely nagy vesztegetési vagy korrupciós ügynek.
