BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Zárva marad a román határ

A magyar EU-elnökség a belügyi tanács mai ülésén jelentős eredményt érhet el egyik fő prioritásának, Románia és Bulgária mihamarabbi schengeni csatlakozásának ügyében, amennyiben a tagállamok miniszterei kimondják: a két ország teljesítette a belépés technikai feltételeit. A magyar–román határ szabad átjárhatóságára azonban a nyugat-európai országok bizalmatlansága miatt még a legjobb esetben is hónapokat kell várni.

Románia és Bulgária teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket – áll abban jelentésben, amelyet tegnap fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament (EP). A testületnek valójában csak konzultatív joga van a két ország schengeni felvételéről szóló eljárásban, a végső szót a tagállamok kormányai mondják ki egyhangú döntéssel.

A magyar EU-elnökség azt szeretné elérni, hogy az uniós bel- és igazságügyi miniszterek mai ülése is kimondja: a két ország teljesítette házi feladatát, és technikai szempontból (a szárazföldi, tengeri, légi határok megfelelő ellenőrzése, rendőrségi együttműködés, a schengeni információs rendszer alkalmazása) készen áll a belépésre – közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára a schengeni bővítésről szóló keddi EP-vitában.

Az eredeti tervek szerint a két ország ez év márciusában csatlakozott volna az övezethez, azonban Bulgária Romániával szemben addigra nem teljesítette a technikai feltételeket. (A két ország csak egyszerre csatlakozhat, ugyanis ezzel megspórolható a közös román–bolgár szakaszon a schengeni határ kiépítése.) Szófia azóta már pótolta a hiányosságokat a problémásnak tartott bolgár–török szakaszon.

Azzal, hogy a belügyi tanács a magyar elnökség reményei szerint ma kimondja a technikai feltételek teljesítését, még nem nyílnak meg a schengeni határok a két balkáni ország előtt, ugyanis több tagállam csak bizonyos politikai kritériumok teljesítése esetén hajlandó rábólintani belépésükre. Francia-, Német-, Finnország és Hollandia a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatás reformja terén vár el további előrelépéseket. A román–bolgár schengeni csatlakozás késleltetésének szándéka mögött valójában az áll, hogy a nyugat-európai országok közvéleményének jelentős része attól tart: a határellenőrzés megszűnésével „nemkívánatos, bűnöző elemek” is érkezhetnek a schengeni zónába. Emellett attól is félnek, hogy az övezet közös külső határai ellenőrzésének román, illetve bolgár kezekbe adása jelentősen növeli majd az illegális bevándorlást Nyugat-Európa felé.

A magyar elnökség egyik fő célja volt, hogy a két ország tavasszal csatlakozzon a schengeni övezethez. Bár erre nem került sor, azonban ha a tanács mai ülésén a tagországok kimondják a technikai feltételek teljesítését, akkor az elnökség „elment a falig” Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozásának elősegítésében. Brüsszeli forrásokból úgy értesültünk: az elnökség célja az volt, hogy a csatlakozás valódi feltételeinek a teljesítését kezeljék külön a nyugat-európai tagállamok politikai aggályának kérdésétől.

Bizonytalan csatlakozási dátum

Az uniós belügyminiszterek tanácsa várhatóan már szeptemberben viszszatér Románia és Bulgária schengeni felvételé-nek ügyére. Az még azonban kérdéses, hogy mikortól válik szabadon átjárhatóvá a román–magyar határ. Bukarest reményei szerint erre még az idén sor kerülhet. Ezt elősegítheti, hogy a második fél év soros EU-elnöke, Lengyelország hazánkhoz hasonlóan a mihamarabbi román–bolgár csatlakozás mellett áll ki. Pár napja azonban a Financial Times olyan diplomáciai forrásokat idézett, miszerint a két ország belépésére nem hónapok, hanem csak évek múlva kerül sor a nyugat-európai tagállamok bizalmatlansága miatt.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.