Arab tavasz után izraeli nyár jöhet

A múlt hét végén ismét több tízezren vettek részt Izraelben a több mint négy hete tartó, a magas megélhetési költségek ellen tiltakozó tüntetéseken. A demonstrációk még július 14-én kezdődtek Tel-Avivban, ahol az oktatási rendszer javítását követelő egyetemisták vertek sátortábort az elegáns Rothschild sugárúton, majd a tiltakozási hullám átterjedt más városokra is. Bár az egyetemisták még mindig nagy számban vesznek részt a megmozdulásokban, a tüntetések fő bázisát igen hamar a növekvő lakhatási költségek, az elszabaduló élelmiszer- és benzinárak, valamint a magas adók ellen tiltakozó középosztálybeli demonstrálók adták. Idővel a megmozdulásokhoz csatlakoztak a népesség 20 százalékát kitevő arabok is, akiknek fele a szegénységi küszöb alatt él.

Szerte az országban mintegy 3300 sátrat vertek már fel, ahol több tízezer aktivista él hetek óta. Szeptember elejére a tüntetés szervezői ötven városra kiterjedő egymilliós demonstrációt hirdettek meg.

A tiltakozási hullámot egyes tüntetők sokatmondóan tentifadának keresztelték el, az elnevezést a sátor angol megfelelője, a tent és a palesztin népfelkelést jelentő intifada szóból alkották meg. Mások a közel-keleti, észak-afrikai – részben szintén a magas élelmiszerárak miatt kirobbant – felkelésekre utalva az arab tavasz analógiáján izraeli nyárnak vagy a tiltakozások nyarának nevezték el az eseménysorozatot. Az egyik tüntető transzparensén pedig a kairói megmozdulások fő helyszíne is szerepelt az alábbi szlogenben: „Tahrír tér nem csak Kairóban van.”

Izrael valójában a legtöbb fejlett gazdasághoz képest magasabb GDP-növekedéssel és alacsonyabb munkanélküliséggel büszkélkedhet, azonban az utóbbi időben jelentősen nőttek a főként a középosztályt sújtó költségek. Az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, míg a bérleti díjak közel harmadával lettek magasabbak a súlyos lakáshiány miatt. A benzinárak az elmúlt öt évben pedig 20 százalék feletti mértékben drágultak. Az izraeli gazdaságpolitika elmúlt évtizedének kritikája is a tüntetéssorozat. A szabadpiac feltétlen hívének számító jelenlegi kormányfő, Benjamin Netanjahu még tíz éve, pénzügyminiszterként vezette be azokat a reformokat, amelyek révén fokozatosan építette le az állam szerepét a gazdaságban. Míg a kormányfő a további privatizáció és a piaci verseny erősítése mellett kardoskodik, addig a megmozdulások résztvevői a jóléti állam kiterjesztését követelik. Mindenesetre a múlt héten a kormányfő szakértői bizottságot hozott létre a tüntetőkkel való tárgyalások lefolytatására. n VG

A palesztinok és a nemzetközi közösség azonnal bírálta a bejelentést, szerintük az jelentős akadályt gördít az izraeli–palesztin békemegállapodás elé.

A palesztinok és a nemzetközi közösség azonnal bírálta a bejelentést, szerintük az jelentős akadályt gördít az izraeli–palesztin békemegállapodás elé.-->