BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Célkeresztben a gazdagok

Az Európában több helyen létező szolidaritási adó megoldaná a kormány szja-dilemmáját

Szolidaritási adó – elképzelhető, hogy ezzel a szimpatikusan csengő fogalommal hidalná át a kormány azt a főleg kommunikációs nehézséget, amely a költségvetési bevételnövelés kényszeréből és az egykulcsos személyi jövedelemadó melletti elköteleződésből fakad. Igaz, tegnap még csak egyéni felvetésként merült fel az Európában már létező újabb extra adó gondolata.

„Felmerült egy átmeneti időszakra szóló, a gazdagabb rétegeket érintő szolidaritási adó magyarországi bevezetése.” Így fogalmazott Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Klubrádió tegnap reggeli műsorában. A KDNP és a Fidesz háza táján folytatott puhatolózásunk alapján úgy tűnik, egyelőre valóban csak gondolatkísérlettel állunk szemben, sem a képviselőcsoportok, sem a kormány nem karolta fel az ötletet. Maga Pálffy sem említett konkrét összeget, csak annyit hangsúlyozott, hogy „ebben a helyzetben szükség van a szolidaritásra”.

És ez még egy meglehetősen finom megfogalmazás. Lapunk kérdésére adószakértők világossá tették: a bevételek növelésére a személyi jövedelemadó módosításán – vagyis akár szolidaritási adó kivetésén – túl nemigen van mozgástere a kormánynak. A társasági adó emelése a gazdasági versenyképesség miatt szóba sem jöhet, a magyar áfa pedig már így is az uniós maximumon tanyázik. Sőt, idővel sort kell keríteni a különadók kivezetésére, de legalábbis csökkentésére, és jótékonyan hatna az élelmiszerek, a lakásfelújítások, valamint a vendéglátás forgalmi adójának esetleges csökkentése is.

Jelenleg azonban nemhogy e lépéseknek nincs meg a forrása, a 2012-es 3 százalék alatti hiánycél eleve veszélybe kerülhet a gazdasági fellendülés elmaradása miatt. Igen csábító lehet tehát az, hogy egy második szja-kulcs kivetésével (a nagyobb jövedelmekre) a kormány egy tollvonással százmilliárdos nagyságú bevételhez jusson. Az egykulcsos szja azonban olyannyira fontos helyen áll a kormányzati „kirakatban”, hogy e módosítás meglépése igencsak kétséges. Vannak azonban kerülő utak, egy szolidaritásinak becézett különadó kivetése például éppen ugyanazzal a hatással járna, mint egy második szja-kulcs. Ráadásul ilyen teher már létezett 2007 és 2009 között, és a csupán 4 százalékos kulcs is közel 30 milliárd forinttal gazdagította a büdzsét. A másik lehetőség az adójóváírás radikálisabb szűkítése, netán a szuperbruttó adóalap kivezetésének elhalasztása lenne, így azonban tovább romlana az alacsonyabb jövedelműek adópozíciója.

A szolidaritási adóval és az szja-rendszer átalakításával kapcsolatos felvetésünkre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: „Olyan adórendszerre van szükség, amely támogatja a munkát, és a jövedelem bevallására, nem pedig eltitkolására ösztönöz.” Az arányos adórendszer mindkét célnak megfelel, hiszen egyszerű, átlátható és nem bünteti a munkát – tette hozzá.

Európában már szinte hagyománya van a szolidaritási adónak, e fogalom Németországban 1991 óta ismert. Az újraegyesítés után a keleti tartományok gazdasági fejlődését finanszírozták az egy évig érvényben lévő 3,75 százalékos adóból. Kisebb kihagyások után 1998-ban vezették be újra a ma is érvényben lévő, „szoli”-nak becézett közterhet, amely jelenleg 5,5 százalék, de azt csak bizonyos jövedelemhatárok között kell fizetni. A kisebbik koalíciós párt, az FDP épp a múlt hónapban vetette fel, hogy két lépcsőben 2013-ig ki kellene vezetni az adórendszerből a szolit.

Az olasz kormány a legutóbbi megszorító intézkedések között döntött a szolidaritási adó bevezetéséről, amelynek mértéke évi 90 ezer eurós jövedelem felett 5, míg 150 ezer euró felett 10 százalék. A három évre tervezett új adó a futballéletben okozta a legnagyobb felbolydulást. Holnap rajtolna a Serie A, az olasz bajnoki első osztály őszi idénye, de a játékosok sztrájkkal fenyegetőznek. A focisták általában nettó fizetésekben állapodnak meg a klubokkal, most azonban az új kollektív szerződésben rájuk terhelnék az új adót. Roberto Calderoli tárca nélküli miniszter elkényeztetett gyerekekhez hasonlította a futballistákat, és azzal fenyegetőzött, hogy javasolni fogja a focisták szolidaritási adójának megduplázását.

Különadótervek a gazdagokra Európában

Franciaországban 3 százalék extra adót terveznek kivetni az 500 ezer euró feletti éves jövedelmekre – jelentette be szerdán François Fillon francia miniszterelnök annak a csomagnak a részeként, amellyel 12 milliárd euróval kívánják csökkenteni a költségvetési hiányt. Ezzel eleget tesznek azon leggazdagabb emberek kérésének, akik a héten nyílt levélben jelezték, hogy a szolidaritás jegyében hajlandók speciális hozzájárulást fizetni.

Portugáliában a következő napokban – a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások keretében – indítványozhatja a kormány egyfajta szolidaritási adó kivetését – értesült a Diário de Notícias. A lisszaboni napilap arról nem ír, mekkora lehet a mértéke a speciális adónak. A júliusban hivatalba lépett új kormány több, a lakosság egészét érintő megszorításról döntött korábban, ilyen volt például az év végi extra juttatások után ebben az évben kivetendő 50 százalékos extra adó.

Spanyolország kormánya lapértesülések szerint ma dönthet a legmagasabb jövedelmekre kivetett adó emeléséről. Elena Salgado gazdasági miniszter szerint ahhoz már kevés az idő, hogy új adófajtákat vezessenek be, de a meglévő adókat lehet növelni. A miniszter vélhetően arra utalt, hogy a kormány egyelőre nem tervezi vagyonadó bevezetését, csak a magas jövedelmek után fizetendő adó növelését.

Görögországban a parlament még június végén döntött a 2011–15-ös takarékoskodási tervről. Ennek egyik eleme a szolidaritási adó, amelyből a következő években 1,37 milliárdos bevételt vár a kormány. Az adókulcs 1 és 4 százalék között változik a jövedelmek függvényében, míg a parlamenti képviselők és választott tisztségviselők esetében 5 százalék.

Portugáliában a következő napokban – a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások keretében – indítványozhatja a kormány egyfajta szolidaritási adó kivetését – értesült a Diário de Notícias. A lisszaboni napilap arról nem ír, mekkora lehet a mértéke a speciális adónak. A júliusban hivatalba lépett új kormány több, a lakosság egészét érintő megszorításról döntött korábban, ilyen volt például az év végi extra juttatások után ebben az évben kivetendő 50 százalékos extra adó.

Spanyolország kormánya lapértesülések szerint ma dönthet a legmagasabb jövedelmekre kivetett adó emeléséről. Elena Salgado gazdasági miniszter szerint ahhoz már kevés az idő, hogy új adófajtákat vezessenek be, de a meglévő adókat lehet növelni. A miniszter vélhetően arra utalt, hogy a kormány egyelőre nem tervezi vagyonadó bevezetését, csak a magas jövedelmek után fizetendő adó növelését.

Görögországban a parlament még június végén döntött a 2011–15-ös takarékoskodási tervről. Ennek egyik eleme a szolidaritási adó, amelyből a következő években 1,37 milliárdos bevételt vár a kormány. Az adókulcs 1 és 4 százalék között változik a jövedelmek függvényében, míg a parlamenti képviselők és választott tisztségviselők esetében 5 százalék.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek