Koszovó vagy az unió?
Jelentősen csökkent az esélye annak, hogy Szerbia az év végén EU-tagjelölti státust kapjon. Németország ugyanis a napokban egyértelművé tette: a státus megadásáért cserébe azt követeli, hogy számolják fel a szerb közigazgatást Koszovó északi részén. Belgrád egyelőre elutasítja, hogy öszszekapcsolják a két kérdést.
Ha Belgrád tagjelölti státust szeretne kapni az EU-tól, fel kell számolnia a szerb közigazgatást Koszovó északi részén – ezzel az ultimátummal érkezett Belgrádba a héten Angela Merkel német kancellár. Berlin diktátuma annak a helyzetnek a felszámolására vonatkozik, hogy három évvel a függetlenség kikiáltása után sem terjed ki a pristinai kormány fennhatósága Koszovó északi részére. A területet – ahol mintegy 60 ezer szerb él egy tömbben – ugyanis Belgrád de facto ellenőrzése alatt tartja. A 90 százalékos albán többségű Koszovó ezen a részén továbbra is szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, dinárral fizetnek, és az autókon is szerb rendszámtábla található. Az enklávé élén egy mini-komány áll, amelyet állítólag szerbiai nacionalista csoportok látnak el pénzzel és fegyverekkel. A területre egyben nem engedik be az EU rendőri misszióját (Eulex) sem, ennek a helyzetnek a rendezése is szerepel Berlin ultimátumában.
Németország követelésének a súlyát mutatja, hogy július végén a térségben komoly ösz-szecsapások törtek ki a szerb lakosság és a koszovói rendőrök között. Pristina ugyanis megpróbálta ellenőrzése alá vonni a térségben lévő két határátkelőt. A lépéssel a Szerbiából érkező import betiltására vonatkozó, pár nappal azelőtti döntésének kívánt érvényt szerezni a koszovói vezetés. Az importkorlátozást azért vezette be a pristinai kormány, mert Belgrád nem ismeri el a koszovói árukon a Pristina által újonnan bevezetett vámpecsétet. A belgrádi vezetés ugyanis továbbra is tartományként tekint a Szerbiától 1999-ben a NATO beavatkozása nyomán elszakadt és függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovóra.
A két fél közötti kereskedelmi háború miatt félbeszakadtak az EU közvetítésével március óta zajló kétoldalú tárgyalások a Koszovóban élők mindennapjait érintő technikai kérdésekről is (személyi okmányok, vámszabályok stb.).
Boris Tadic szerb elnök a berlini ultimátumra úgy reagált, hogy helytelen politika olyan választás elé állítani Belgrádot, hogy Koszovó és az EU között döntsön. A német követelést ugyanis Szerbia úgy értelmezi, annak teljesítése egyben azt jelentené, hogy végérvényesen lemond a történelmi szerb állam bölcsőjéről. Belgrádot annyiban érte váratlanul a mostani német bejelentés, hogy arra számított: az utolsó háborús bűnösök, Ratko Mladic és Goran Hadzic elmúlt hónapokban történt elfogásával bebiztosította azt, hogy decemberben tagjelölti státust kapjon az EU-tól, és akár már jövőre elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Szerbia németországi nagykövete pár hete úgy nyilatkozott: lehet, hogy eljön majd az az idő, amikor Szerbia elismeri az önálló Koszovót, de csakis azután, hogy rendezték az ott élő szerb kisebbség helyzetét.
