BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Koszovó vagy az unió?

Belgrád elutasítja, hogy a tagjelöltségért számolja fel a közigazgatást volt tartománya északi részén

Jelentősen csökkent az esélye annak, hogy Szerbia az év végén EU-tagjelölti státust kapjon. Németország ugyanis a napokban egyértelművé tette: a státus megadásáért cserébe azt követeli, hogy számolják fel a szerb közigazgatást Koszovó északi részén. Belgrád egyelőre elutasítja, hogy öszszekapcsolják a két kérdést.

Ha Belgrád tagjelölti státust szeretne kapni az EU-tól, fel kell számolnia a szerb közigazgatást Koszovó északi részén – ezzel az ultimátummal érkezett Belgrádba a héten Angela Merkel német kancellár. Berlin diktátuma annak a helyzetnek a felszámolására vonatkozik, hogy három évvel a függetlenség kikiáltása után sem terjed ki a pristinai kormány fennhatósága Koszovó északi részére. A területet – ahol mintegy 60 ezer szerb él egy tömbben – ugyanis Belgrád de facto ellenőrzése alatt tartja. A 90 százalékos albán többségű Koszovó ezen a részén továbbra is szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, dinárral fizetnek, és az autókon is szerb rendszámtábla található. Az enklávé élén egy mini-komány áll, amelyet állítólag szerbiai nacionalista csoportok látnak el pénzzel és fegyverekkel. A területre egyben nem engedik be az EU rendőri misszióját (Eulex) sem, ennek a helyzetnek a rendezése is szerepel Berlin ultimátumában.

Németország követelésének a súlyát mutatja, hogy július végén a térségben komoly ösz-szecsapások törtek ki a szerb lakosság és a koszovói rendőrök között. Pristina ugyanis megpróbálta ellenőrzése alá vonni a térségben lévő két határátkelőt. A lépéssel a Szerbiából érkező import betiltására vonatkozó, pár nappal azelőtti döntésének kívánt érvényt szerezni a koszovói vezetés. Az importkorlátozást azért vezette be a pristinai kormány, mert Belgrád nem ismeri el a koszovói árukon a Pristina által újonnan bevezetett vámpecsétet. A belgrádi vezetés ugyanis továbbra is tartományként tekint a Szerbiától 1999-ben a NATO beavatkozása nyomán elszakadt és függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovóra.

A két fél közötti kereskedelmi háború miatt félbeszakadtak az EU közvetítésével március óta zajló kétoldalú tárgyalások a Koszovóban élők mindennapjait érintő technikai kérdésekről is (személyi okmányok, vámszabályok stb.).

Boris Tadic szerb elnök a berlini ultimátumra úgy reagált, hogy helytelen politika olyan választás elé állítani Belgrádot, hogy Koszovó és az EU között döntsön. A német követelést ugyanis Szerbia úgy értelmezi, annak teljesítése egyben azt jelentené, hogy végérvényesen lemond a történelmi szerb állam bölcsőjéről. Belgrádot annyiban érte váratlanul a mostani német bejelentés, hogy arra számított: az utolsó háborús bűnösök, Ratko Mladic és Goran Hadzic elmúlt hónapokban történt elfogásával bebiztosította azt, hogy decemberben tagjelölti státust kapjon az EU-tól, és akár már jövőre elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Szerbia németországi nagykövete pár hete úgy nyilatkozott: lehet, hogy eljön majd az az idő, amikor Szerbia elismeri az önálló Koszovót, de csakis azután, hogy rendezték az ott élő szerb kisebbség helyzetét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek