Nincs döntés nyugdíjügyben
Bár meghosszabbította a hétfői ülését, mégsem jutott dűlőre az Alkotmánybíróság nyugdíjügyben. A döntést a 15 tagúra bővült testület hozhatja majd meg. A mostani grémium a maradók pártján állt, de az ügy kimenetele mostantól már kétségesebbé vált.
Hiába folytatta kedden rendkívüli ülésen az Alkotmánybíróság (AB) a magán-nyugdíjpénztári törvény tárgyalását, nem jutottak döntésre a taláros testület tagjai. „A bírák folytatják majd a tanácskozást, valószínűleg már a 15 tagú, kibővült testülettel” – mondta lapunknak Sereg András, az AB szóvivője. Hogy ez mikor történik meg, még nem tudni, a szóvivő szerint az új tagoknak meg kell még ismerkedniük az üggyel, így a jövő héten még aligha tűzi újból a napirendjére az AB a nyugdíjügyet. Túlságosan sokáig sem valószínű azonban, hogy halogatják a döntést – tette hozzá a szóvivő.
A kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi formájában utoljára ülésező testület úgy módosította volna a hatályos törvényt, hogy azzal a maradásról nyilatkozó pénztártagoknak kedvezett volna. Az AB ugyanis nem tartotta volna alkotmányosnak, hogy az a százezer ember, aki magánnyugdíjpénztári tag maradt, ne kaphasson majd állami nyugdíjat, miközben ugyanúgy fizeti a járulékokat, mint a tb-be visszalépők. A különbség csupán anynyi, hogy a pénztártagok az öszszeg egy részét magán-nyugdíjpénztári számlára utalják, ezért cserébe viszont – a korábbi jogszabályok szerint – le is mondtak volna az állami nyugdíj egy részéről.
A tegnap és tegnapelőtt tárgyalt határozattervezetről úgy hírlik, törölte volna a jogszabályokból azt a részt, amely kimondja, hogy a maradó pénztártagok decembertől, hiába dolgoznak és fizetik a közterheket, nem szerezhetnek több szolgálati időt. Emellett az sem kizárt, hogy a kormány által trükkösen nyugdíj-hozzájárulásra átkeresztelt munkáltatói járulékot – amely valójában az állami nyugdíjjogosultság megszerzésének egyik feltétele – is vissza kell majd minősíteni járulékká. Ennek azért van jelentősége, mert a „járulékért” cserébe jogosultságot szerez a befizető, míg a hozzájárulás adójellegű befizetés, amiért nem várható el juttatás.
Hogy a csütörtöktől kiegészülő testület mindezzel egyetért-e, még nem tudni. Az eléggé valószínű, hogy az ügyet lelassítja, amíg az öt új alkotmánybíró alaposan felkészül a témából. Egyes szakértői vélemények szerint olyan nagy a támogatottsága a jelenlegi testületben a kiszivárgott határozattervezetnek, hogy a grémium kibővítése sem hozhat fordulatot, de ezzel ellentétes vélemények is akadnak. Mindenesetre, ha az lesz a végső döntés, hogy a maradók is kaphatnak állami nyugdíjat, akkor kérdésessé válik, mi legyen a sorsa annak a legalább 40 ezer visszalépett pénztártagnak, aki jogfenntartó nyilatkozatot tett, amelyben kijelentették, ebben az esetben fenntartanák nyugdíjpénztári tagságukat.
