Százmilliárdos kár kémek miatt
Filmbe illő repülőtéri letartóztatással kezdődött Magyarország eddig egyetlen bíróságig jutó
ipari kémkedési ügye, a Diagon–Diachem-botrány. A titkos adatokat tartalmazó fájlokat külföldre eladni akaró kutató-üzletembereket a héten bő hárommilliárdos kártérítéssel és letöltendő börtönnel sújtotta a bíróság. Ám az ügyben az üzleti hírszerzést és ipari kémkedést belülről ismerők szerint nem az az egyedülálló, ami történt, hanem hogy egyáltalán eljutott a hatóságokig.
„Évente két-három tucat hasonló kaliberű adatlopásról szereznek tudomást Magyarországon a cégek, de mindegyiket egymás között, megegyezéssel intézik el az érintettek” – magyarázza Ormosy Gábor szakértő. Ennek oka, hogy bíróságon szinte lehetetlen bizonyítani az ügyet, másrészt egyetlen vállalkozás sem szeretné, ha a széles nyilvánosság előtt kiderülne: sebezhető volt, illetve illegálisan szerzett információt. „Így is több milliárdot veszít egy cég egy támadáson. Bírósághoz fordulva azt kockáztatja, hogy még nagyobb lehet a kára” – mondja.
Iparágon belül ugyanis eddig sem maradt titokban, hogy egy cég nem tudta megvédeni az értékes információját. Ilyenkor – még titkosnak szánt megegyezés esetén is – csökken a goodwill, vagyis a cég nevének, jó hírének értéke, cserélni kell a menedzsment hibázó vagy gyanússá vált tagjait, mozgósítani kell a HR-munkatársakat, beszállítótól kell megválni és megbízásoktól is eleshet a vállalat. Ormosy összességében 50 és 100 milliárd forint közé teszi az éves veszteséget, amit az ilyen ügyek miatt a magyarországi cégeknek el kell viselniük, még úgy is, hogy nem kapnak nyilvánosságot az ügyek. A szakember azt is mondta, jellemzően a technológiai és gyógyszeriparban jellemző a betámadás, ám hogy honnan érkezik, változó. Előfordult, hogy a kémkedést egyébként büszkén és hallgatólagos állami támogatással űző kínai vagy mindezt erőből megoldani próbáló orosz hátterű megbízó volt a tettes, de hazánkban jelen lévő multicég itteni fiókja is keveredett már gyanúba. Maga a támadó is lehet külső ember, de saját, kívülről megvásárolt vagy maga szakállára kockáztató munkatárs is – ebben sincs általánosan jellemző ügytípus.
Egy neve mellőzését kérő ágazati szakértő szerint a kiemelten veszélyeztetett vállalatok közé tartozik a Richter, a Nokia, a Flextronics, az Audi, a Mol és más energetikai cégek. Becslések szerint a látható fizikai védelem – beléptetőrendszer, őrök – költségének nagyjából felét kell áldozni az információk megvédésére, ez a cég méretétől függően szintén több százmillió forintos tétel lehet.
Hogy a cégek nem szívesen
beszélnek az ilyen ügyeikről,
jól jelzi az is, hogy statisztikailag értékelhetetlen eredménnyel végződött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a februári kísérlete. A VOSZ épp a Diagon-ügy nyomán kért februári körlevelében kért adatokat a tagjaitól arról, hogy milyen gyakran találkoznak ilyen esetekkel. „Tíznél kevesebb jelzés érkezett, és azok is csak gyanúról, próbálkozásról szóltak” – közölte Bombera Géza, a VOSZ
illetékese, egy orvosi vállalkozás tulajdonosa. Példaként említette, hogy egy építőipari cég válasza szerint az egyik igazgatójuk külföldre ment, gyaníthatóan azért, hogy egy szabadalom értékesítéséről tárgyaljon. Bizonyítékuk ugyanakkor nincs erre.
A VOSZ hamarosan hivatalosan kéri a kormányzattól, hogy pontosítsa a büntető törvénykönyvet. Ipari kémkedés ugyanis most hivatalosan nem létezik
a Btk.-ban. Csalás, lopás vagy – ahogy a Diagon-ügyben – gazdasági titok megsértése miatt indulhat eljárás. A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég egy 2003-as kutatása szerint a hazai cégek 39 százaléka szenvedett már kárt gazdasági bűncselekmények miatt, ezek harmada volt ipari kémkedéssel kapcsolatos. Ez utóbbi arány 2007-ben 26, 2009-ben 6 százalékos volt a cégek bevallása szerint.
Növekvő fenyegetés
A német kormányzat áprilisban figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb mértéket ölt az országukban az ipari kémkedés, és növekszik a vállalatok fenyegetettsége. Az így okozott károk 20–50 milliárd euróra tehetők – közölte Ole Schröder, a német belügyminisztérium államtitkára, hozzátéve: az esetek 70 százalékában az adott cég saját dolgozója működik közre a kémkedésben.
