Darabokra szedték érte a kormányt, de bejött Nagy Mártonék terve: nyolc éve nem látott gazdasági eredményeket hozott, hogy belenyúltak a rendszerbe
Nyolcéves mélypontra süllyedt az infláció januárban Magyarországon, ez pedig különösen fontos jelzés a magyar gazdaság egészére nézve, ugyanis a friss adatok szerint a fogyasztói árak emelkedési üteme számottevően lassult. A kedvező számokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette: május végéig biztosan fenntartják az árrésstopot, mert az intézkedés érdemben hozzájárult az árak mérsékléséhez.
Nagy Márton: letörtük az inflációt, ebben az árrésstop is segített
A kedvező inflációs adat nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: három hónappal,
május végéig meghosszabbítják az árréscsökkentést.
A tárca szerint az intézkedés jelentősen hozzájárul az árak kordában tartásához. A kormány emellett más ágazatokban is fellépett az áremelések ellen, önkéntes árkorlátozást ért el a bankoknál, a biztosítóknál, a telekommunikációs cégeknél és a gyógyszeripari szereplőknél, továbbá ismét lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlását SZÉP-kártyával 2026. április 30-ig.
Az árrésstop bevezetésekor éles szakmai vita bontakozott ki arról, mennyire indokolt a piaci beavatkozás. Kritikusok szerint az ilyen intézkedések torzíthatják a versenyt, és hosszabb távon visszafoghatják a kínálatot, míg a kormány álláspontja szerint rendkívüli helyzetben indokolt az árak átmeneti korlátozása.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több fórumon is az intézkedések eredményességét hangsúlyozta. A Világgazdaság Exkluzív podcastjében úgy fogalmazott:
Az inflációt letörtük, a jegybank és a kormány közösen,
és nem zárta ki, hogy januárban 2 százalék közelébe süllyedt a mutató, melyben a rezsistop is szerepet játszott. Hozzátette: amikor 4-5 százalékos volt az infláció, sok kritika érte az árrésstopot, most azonban az adatok őt igazolják.
Az InfoRádió Aréna című műsorában a miniszter arról is beszélt, hogy a fogyasztásra épülő gazdaságpolitika nem fenntartható korlátlan ideig, de a gyenge külső kereslet és a német gazdaság lassulása mellett ez segített elkerülni a recessziót. Szerinte 2026 első felében még a belső kereslet húzhatja a gazdaságot, később azonban a nagy ipari beruházások – köztük a CATL, a BMW és a BYD gyárépítései – adhatnak új lendületet.
Az árrésstop jövőjéről a miniszter azt mondta: a választás után térnek vissza a kérdésre, és akkor dőlhet el, hogy az intézkedés kizárólag válságkezelő eszköz marad-e, vagy tartósabban is része lesz a gazdaságpolitikának. Egyelőre azonban biztos, hogy május végéig érvényben marad, miközben a mostani inflációs adat megerősítette a kormány érvelését az intézkedés hatásosságáról.
Az elemzők drágulást vártak, helyette meglepetést kaptak
A Központi Statisztikai Hivatal januári közlése szerint a fogyasztói árak éves alapon 2,1 százalékkal emelkedtek, szemben a decemberi 3,3 százalékkal. Havi összevetésben mindössze 0,3 százalékos volt az áremelkedés. Ilyen alacsony éves inflációs ütemre legutóbb 2018 márciusában volt példa. A maginfláció 2,7 százalékra csökkent, ami már a jegybanki cél alatt alakul. A januári adat azért is meghatározó, mert a vállalatok jelentős része az év elején hajtja végre az áremeléseket. Ha ebben az időszakban visszafogott az árdinamika, az az egész éves inflációs pályára hatással lehet.
Elemzők 2,3 százalékos éves és 0,6 százalékos havi drágulást vártak, így a tényleges adat nagy meglepetést okozott.
A lassulás mögött több tényező áll. A tavaly év eleji, 5 százalék feletti infláció magas bázist jelent, ami önmagában is lefelé húzza az idei éves mutatót. Emellett hónapok óta csökkennek a globális élelmiszerárak, például a cukoré és a tejé, a forint árfolyama pedig tartósan stabil maradt, ami mérsékelte az importált inflációt. A kormány által bevezetett árrésstopok hatása szintén megjelent az adatokban: becslések szerint önmagukban mintegy másfél százalékponttal csökkentették az inflációt.
Az élelmiszerek ára éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszer-infláció 2 százalékkal csökkent. Számos alapvető termék ára jelentősen mérséklődött:
- a margariné 29,4,
- a húskonzervé 24,9,
- a sertészsiradéké 22,1,
- a tejé 18,1,
- a tejtermékeké 17,9,
- a vaj és vajkrémé 17,2,
- a liszté 14,8 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
- A járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal csökkent, ami szintén lefelé húzta az árindexet.
A szolgáltatások esetében a decemberi, kiugró havi átárazások után mérséklődés látszik: az éves drágulás 6,8 százalékról 5,0 százalékra lassult. Ugyanakkor egyes területeken továbbra is számottevő az emelkedés, például a színházi belépők, az üdülési szolgáltatások vagy a járműjavítás terén.
Ajánlott videók
Történelmi bejelentés a fővárosban: a kormány újraindítaná a legendás magyar gyáróriást – „a régi életet visszahozzuk ide, Weiss Manfréd szellemét megidézzük”
