MNB-tartalék segít a megyéken?
„Már nem sokáig kezelhető az önkormányzati adósság”, „Nyomasztó adósságállomány” – hónapok óta figyelmeztetnek hasonló címekkel a lapokban a szakértők és az illetékes intézmények az önkormányzati szektor problémáira. Az adósság néhány év alatt duzzadt sokszorosára, jóval 1000 milliárd forint fölé, és bár a GDP-hez viszonyított 5 százalékos aránnyal az európai középmezőnyben helyezkedünk el, a több mint 50 százalékos devizakitettség valóban nagy kockázatot jelent. Ráadásul az önkormányzatok jelentős részének az idén kell elkezdeni a tőketörlesztést.
A kormányzat mindezek miatt azt fontolgatja az Index információi szerint, hogy a megyei önkormányzatok intézményeinek és adósságának átvétele után az összesen 187 milliárdos tartozást a jegybanki devizatartalék segítségével rendezné. Ezt már februárban bejelenthetik a portál szerint. Ehhez az összeghez adódhat hozzá a szintén átvett fővárosi kórházak adóssága, amely 2010. december 31-én hat és fél milliárd forint volt, plusz a 2,1 milliárdos szállítói tartozások.
Mivel ez a 187 milliárd forint – 77 százalékos devizaaránnyal – csak a jéghegy csúcsa, kérdés, ezek után továbblépne-e a kormányzat a szektor további részeire, például a főváros, a megyei jogú városok, városok adósságainak rendezése felé. Orbán Viktor múlt áprilisban egyébként azt mondta egy interjúban, „nem érdemes magunkkal vinni így, ahogy van, azt a koloncot, amit az eladósodottság jelent, hanem kell húzni egy vonalat, és azt kell mondani, most pedig az önkormányzatok adósságát rendezzük”. Hozzátette: a hitelezőknek, az önkormányzatoknak és a központi államnak közösen kell megoldást találni.
Kérdés az is, mindez hogyan függ össze Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Fidesz-frakció-vezető levelével, mely a város 2006-os, svájcifrack-alapú kötvényeit lejegyző Erste Banktól azt kérte, vegye ki a részét a város árfolyam-különbözet miatti veszteségéből, különben a parlament, illetve a kormányzat foglalkozik majd az üggyel. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke tegnap közölte: a kérdést a bankoknak és az önkormányzatoknak egyedileg, kétoldalú tárgyaláson kell megbeszélni. Hozzátette: a megyei önkormányzatok adósságának kondícióiról már megegyezett a kormány a bankokkal. Ez azt jelentheti, hogy ezen a területen nem merülhet fel hasonló kérés.
Az önkormányzati adósságok „kiütésével” tehát öt százalékponttal csökkenhet a GDP-arányos államadósság devizahányada, azonban a piac reakciója nem feltétlen lenne felhőtlenül örömteli. Fennáll a veszély, hogy a lépést a befektetők monetáris finanszírozásnak tekintenék, és felsejlik az MNB döntési szabadságának korlátozása is – fogalmazott lapunk megkeresésére Samu János, a Concorde Értékpapír elemzője. A szakértő erre az esetre igen pesszimista forgatókönyvet vázolt fel: a külföldi szereplők elfordulhatnak a magyar papíroktól, ami további nyomást jelentene a forint árfolyamára.
Az sem teljesen világos, hogy miért a devizatartalék rovására kellene a konszolidációt végrehajtani, főként ha azt korábban forintban is lehetett törleszteni – tette hozzá Samu. Azzal önmagában viszont nem lenne gond, ha csak az átváltáshoz kérné a kormány az MNB segítségét, hogy ne terhelje meg a devizapiacot. Azt az Index-értesülést, miszerint a devizatartalékból meg nem nevezett összeget gazdaságélénkítő tőkeinjekcióra is felhasználna a kormányzat, tételesen cáfolta a kabinet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: Magyarország csak olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket az EKB, az amerikai Fed és a Bank of England is. Emlékeztettek Matolcsy György miniszter korábbi szavaira, melyek szerint „a devizatartalék ilyen felhasználása szigorúan tilos, a magyar devizatartalék nagy kincs, óvni kell, abból nem lehet forrásokat a gazdasági növekedést támogató programokra felhasználni”. Az önkormányzati adósságokról nem ejtett szót a közlemény, a piacok mégis cáfolatként értelmezték az NGM szavait. Később egy második reakció is megjelent az NGM-től, amelyben kifejtik: az MNB önállóan dönt a devizatartalékolási stratégiáról, ugyanakkor devizaadósság úgy is visszafizethető, hogy az állam devizát vásárol az MNB-től, amelynek hatására első lépésben csökken ugyan a devizatartalék, de csökken a rövid lejáratú külső devizaadósság, így a tartalékigény is. Azt is leszögezik, hogy az új jegybanktörvény mindenben megfelel a nemzetközi és az EU-s előírásoknak, így szigorúan tiltja a monetáris finanszírozást.
Egy év alatt sok százmilliós adósságnövekedés
2010-ben 659 milliárd forintot tett ki az önkormányzatok kötvényben, és 588 milliárdot a hitelben fennálló adóssága az Állami Számvevőszék adatai szerint. Ezen felül 151 milliárd forint volt a rövid lejáratú hitel és a szállítói tartozás. 2011-ben a becslések szerint már az 1800 milliárdot is meghaladta az összes adósság.
Benke Dávid–Rovó Attila Egy év alatt sok százmilliós adósságnövekedés 2010-ben 659 milliárd forintot tett ki az önkormányzatok kötvényben, és 588 milliárdot a hitelben fennálló adóssága az Állami Számvevőszék adatai szerint. Ezen felül 151 milliárd forint volt a rövid lejáratú hitel és a szállítói tartozás. 2011-ben a becslések szerint már az 1800 milliárdot is meghaladta az összes adósság.-->
