Kevesen tudják: van egy bíróság Magyarországon, amely többéves pereskedés helyett kilencven napon belül dönt – jóval olcsóbb az államinál
Többéves pereskedés helyett döntés 90 nap alatt, ezért érdemes választottbírósághoz fordulni – erre hívta fel a Világgazdaság figyelmét Berzeviczi Attila, az Állandó Választottbíróság elnöke.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő szervezetnél elérhető ugyanis gyorsított eljárás, amikor az úgynevezett egyesbíró 90 napon belül hoz döntést a vállalkozások közötti vitás, peres ügyekben.
Ez és a normál eljárás is egyre vonzóbb alternatívát kínál a hagyományos bírósági utakhoz képest. Egy év alatt 60-80 ügyben hoz döntést a választottbíróság, amely
százmilliárd forintos eljárásban is határozott már.
Ráadásul a hagyományos bírósági úthoz képest itt jellemzően 20-30 százalékkal olcsóbb az ügymenet. Berzeviczi Attila elmondta, hogy a választottbíróságnak már olyan hazai és nemzetközi presztízse van, hogy Európa egyik legjelentősebb szakmai konferenciáját is megrendezheti februárban.
Ez a Budapesti Választottbírósági Napok (Budapest Arbitration Days), amelyet 2026. február 23–24-én tartanak Budapesten. „Ez Magyarország történetének legnagyobb szabású, angol nyelvű választottbírósági konferenciája” – emelte ki Berzeviczi Attila.
A rendezvényen nemzetközi szakértők vitatják meg a vitarendezés jövőjét meghatározó aktuális témákat, mint
- az EU-jog és a választottbíráskodás változó viszonyát,
- a sport-választottbíráskodást,
- a befektetési választottbíráskodást,
- a gyorsított eljárásokat,
- a mesterséges intelligencia alkalmazását,
- az energiajogot,
- a háborúk és szankciók jogi hatásait,
- valamint a kínai–magyar választottbírósági kapcsolatokat.
Választottbíróság: jóval olcsóbb, mint az állami
Magyarországon a nagyobb vállalkozások már tudatosan alkalmazzák a választottbírósági lehetőséget: szerződéseikbe rendszeresen beépítik a választottbírósági klauzulákat. A kis- és középvállalkozások körében azonban még van tér a fejlődésre, pedig sok kiadást és időt takaríthatnának meg.
Berzeviczi Attila szerint kulcsfontosságú, hogy a mintaklauzulák szinte automatikusan kerüljenek be a cégek közötti szerződésekbe, és ebben nagy szerep jut a jogi képviselőknek is. A választottbíráskodás három fő erőssége a gyorsaság, a szakértelem és a költségkímélés.
Míg az állami bíróságok esetében gyakran háromfokú eljárás zajlik, addig a választottbírósági döntés egyfokú, így jócskán lerövidül az idő. Egyszerűbb ügyekben elérhető a gyorsított eljárás is, ahol egy választottbíró 90 napon belül hoz határozatot. Ha a felek meg tudnak egymással állapodni az eljáró választottbíró személyében, akkor ez a határidő rövidebb is lehet.
A hazai választottbírósági gyakorlatban egy-egy ügy átlagosan 150-200 millió forintos értékű. Évente 60-80 üggyel foglalkoznak, ennek kétharmadát zárják le ugyanazon évben, az összes eljárás nagyjából 75 százalékában érintett legalább egy hazai kkv.
A választottbírósági eljárásban az eljárási szabályokat a választottbírók és a felek együtt, rugalmasan alakítják ki, így a felek az első tárgyalást követően megbecsülhetik, hogy a szakértői és tanúbizonyításokat követően mikorra zárulhat le az eljárás. Lehetőség van arra is, hogy a tárgyalásokat videókonferencia keretében tartsák meg, így – ha igény van rá – az utazási költségeken is spórolhatnak a felek.
A bírák többsége évtizedes gyakorlattal rendelkezik, speciális szakismerettel bír olyan területeken, mint az építési jog, ingatlanjog vagy nemzetközi kereskedelmi jog – sokan több száz ügyben jártak már el.
Költséghatékonyság szempontjából is előnyös a helyzet: a 2025. januári állami bírósági illetékemelés után
az egyesbírós eljárás egyértelműen olcsóbb lett, mint a többfokú bírósági út, de még háromtagú tanács esetén is gyakran kedvezőbb a teljes költségvetés szempontjából, különösen nagyobb értékű ügyekben.
Mivel a választottbírósági eljárás gyorsabban lezajlik, ezért költséghatékony, így a felek akár többévi ügyvédi és egyéb eljáráshoz kapcsolódó költséget, például kamatköltséget takaríthatnak meg.
