"Konszenzus mutatkozik azt illetően, hogy ha ők emellett döntenek, akkor kereken egy évre van szükségük ahhoz, hogy egy bombát előállíthassanak" - hangoztatta Leon Panetta amerikai védelmi miniszter az ABC amerikai tévének nyilatkozva. Ezt követően még egy vagy két évre lenne szükségük ahhoz, hogy egy ilyen bombát egy hordozórendszeren, például egy rakétán elhelyezzenek. És az említett hordozórendszer kifejlesztése is időbe telik.
Panetta kijelentései azt sejtetik, hogy abból indul ki: Irán még nem hozott döntést egy bomba megépítéséről. 2011 elején a 16 amerikai hírszolgálat arra a következtetésre jutott, hogy az iráni vezetésben megoszlanak a vélemények egy atombomba kifejlesztésének kérdésében. Ha folytatják is vitatott atomprogramjukat, még nem határozták el magukat egy bomba megépítése mellett – volt olvasható akkoriban a hírszolgálatok közös jelentésében.
Panetta a Handelsblatt szerint újfent hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem engedné meg, hogy az iráni kormány atomfegyverek birtokába kerüljön. "Ha folytatják a programot, akkor minden szükséges lépést megteszünk azért, hogy ezt megakadályozzuk" - szögezte le az amerikai védelmi miniszter. Panetta nem zárta ki a katonai fellépés lehetőségét sem, a kérdés, hol van a tűréshatár az Egyesült Államok és Izrael számára.
Vasárnap egyébként Teheránba érkezett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) magas rangú delegációja, hogy tisztázza a nyitott kérdéseket az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Ezen kívül a háromnapos látogatás során megpróbálja ismét beindítani az atomprogramról kezdett tárgyalásokat, amelyek több mint egy éve elakadtak.
Irán az elmúlt időszakban a tudatos provokáció és az engedékenység elegyét mutatta kommunikációjában. Egyrészt egyértelmű hadüzenetet küldött azzal, hogy hadgyakorlatot tartott a Hormuzi-szorosban és felvetette a világ olajpiaci szempontból egyik legfontosabb átjárója lezárásának lehetőségét is. Teherán viselkedése tovább szította a nyugati közösség indulatait, aminek eredményeképpen az EU határozatot hozott az iráni olajembargóról. Bár Kína és Oroszország szokás szerint óvatosságra intett és ellenezte a további fellépést, az amerikai diplomácia hatékonyan lépett fel több ázsiai országban a szigor érdekében, így például Japán is bejelentette, hogy csökkenti iráni olajimportját. Irán GDP-jének mintegy 80 százaléka az olajbevételekből származik, így az ENSZ komoly nyomást gyakorolhat Teheránra, vélhetően ennek tudható be, hogy az iráni vezetés csöndben elfogadta az IAEA szakértőinek visszatérését.
