A januárban államosított 33 fővárosi, illetve megyei kórház ellen jelenleg 357 műhibaper folyik. Ezekben a perérték összességében mintegy 5,5 milliárd forintra rúg – tudta meg lapunk a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI). Ezek az egészségügyi intézmények a legnagyobbak, így ezek ellen indítanak leggyakrabban pereket is.
A munka törvénykönyve (Mtk.) egyik, júliusban hatályba lépő módosítása pedig lehetővé teszi majd, hogy a kórházak részben vagy egészben a vétkes dolgozóval fizettessék meg a megítélt kártérítést – hívja fel a figyelmet Simon Tamás. A műhibaperes ügyvéd, biztosítási szakjogász hangsúlyozza: a betegek, illetve hozzátartozóik közvetlenül ez után is csak a kórházakat, rendelőket perelhetik.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint legfeljebb a dolgozó egyhavi átlagkeresetének ötven százalékára tarthat igényt a munkáltató, és ezt az összeget még a helyi kollektív szerződések is csak maximum hathavi átlagkeresetre emelheti. Kivéve, ha úgynevezett közreműködői (megbízási) szerződés van a kórház és az orvos között, mert ez esetben polgári peres úton már most is behajtható a dolgozón a kártérítés teljes összege. Az év második felétől viszont a munkaügyi peres úton továbbhárítható kártérítés mértéke már alapesetben is maximum négyhavi távolléti díj, amelyet a kollektív szerződés viszont akár nyolchavi öszszegre is emelhet. Változás az is, hogy ezentúl a súlyosan gondatlan, valamint a szándékos károkozásnál a megítélt kártérítést teljes mértékben be lehet hajtani a munkavállalón, most csak az utóbbi esetben van erre lehetőség.
A vezető beosztású munkavállalókra még szigorúbb szabályok vonatkoznak majd: tőlük akkor is a teljes kártérítési öszszeg követelhető, ha gondatlanul jártak el, esetükben nincs szükség arra, hogy a bíró „súlyos gondatlanságot” állapítson meg.
Hogy a munkáltatók közül mennyien élnek majd az új szabályozás adta lehetőségekkel, sok mindentől függ. Először is attól, hogy a közalkalmazotti törvény készülő átfogó módosításába átemelik-e az Mtk. erre vonatkozó passzusait. Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok jelentős része ugyanis közalkalmazott – említi Dósa Ágnes orvos-jogász. Szerinte az is nehezíti majd a kártérítések áthárítását, hogy míg a munkajogi perek elévülési ideje három év, addig az egészségügyi kártérítési perek akár 4-5 évig is elhúzódnak. Vagyis mire a műhibaügyben döntés születik, a kártérítés már nem lesz továbbhárítható a dolgozóra, kivéve, ha a munkaadó már az elején gondol erre a lehetőségre.
Dósa Ágnes arra is felhívja a figyelmet: a műhibaügyekben hozott ítéletekben a bíró nem nevezi meg, melyik orvos követett el hibát, hiszen az alperes minden esetben egy intézmény. A bírósági gyakorlat jelenleg arra sem ad választ, milyen mulasztás számít súlyosan gondatlan károkozásnak. Simon Tamás szerint ez vélhetően olyan, objektíven is megállapítható mulasztás lesz, mint amilyen például a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy az orvosi dokumentáció hiányos vezetése. Napjainkban döntően éppen ezek miatt veszítik el az intézmények a legtöbb egészségügyi kártérítési pert. Ezért a szakértők úgy vélik: az orvosok még inkább érdekeltek lesznek ezen ügyek elkerülésében.
Műhibaügyek
l Évente 400-500 műhiba-pert indítanakl Éves szinten 1-2 milliárd forintos megítélt kártérítési összeg
l Éves szinten 1-2 milliárd forintos megítélt kártérítési összeg A felelősségbiztosítás is megfizethetetlen lehet a jövőben Megengedhetetlen, felelőtlen és életszerűtlen – a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint kizárólag ezekkel a jelzőkkel illethető az új szabályozás. Éger István azt mondja: alacsony bérükből nem tudják fedezni a kártérítést az orvosok, egy esetleges felelősségbiztosítás pedig szintén megfizethetetlen lenne számukra.
Ezzel egyetért a Hungrarosk Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője, Hollós Zoltán is, aki azt mondja: az önállóan dolgozó orvosok felelősségbiztosítási díja ma évi 12 ezer forinttól akár 2 millió forintig is terjedhet, attól függően, mennyire „műhibaveszélyes” szakmát űznek. Egy háziorvos minimális díjat fizet, míg egy plasztikai sebész jelentős összeget. Hollós Zoltán szerint a biztosítók várhatóan az új helyzetre is találnak majd megoldást. Ilyen lehet például a könyvelőcégeknél már bevált gyakorlat, amely szerint a felelősségbiztosítási szerződések záradékába építik bele a dolgozói felelősségbiztosítást, egyfajta jogvédelem-kiegészítésként. -->
