Szétesőben a koalíció és a közrend is Athénban

Áprilisban tartanak előre hozott választásokat Görögországban – jelentette be tegnap az athéni kormány szóvivője. Pantelisz Kapszisz kiemelte: a jelenlegi szakértői koalíciónak egy-másfél hónapja maradt arra, hogy befejezze az adósságállomány átstrukturálását és a magánbankokkal szembeni adósság részleges elengedéséről szóló egyeztetéseket.

Athénban azonban más tennivaló is akad azután, hogy vasárnap késő este a parlamenti többség is áldását adta az újabb EU–IMF-hitelmegállapodás fejében elvárt kiigazításokra. Először is el kell takarítani a romokat a megszorítások ellen tiltakozók garázdálkodása után. A tüntetők 45 épületet gyújtottak fel a fővárosban hétfőre virradóra, mozikat, bankokat sem kíméltek és 150 üzletet is kifosztottak a rendőrök összesítése szerint. Utóbbiak hajnalig küzdöttek az erőszakos tüntetőkkel, végül 130 embert vettek őrizetbe.

Hasonló romeltakarítás zajlik a zárt ajtók mögött is: a Financial

Times információi szerint Lukasz Papademosz kormányfő kabinetje átalakításával van elfoglalva. Erre rá is kényszerül, hiszen

a nemzeti egységkormány kisebbik koalíciós partnere, a konzervatív Új Demokrácia hat kormánytagja mondott le azt követően, hogy a kormány jóváhagyta a megszorításokat. Nem volt egyöntetű a már erre az évre 3,3 milliárd eurós megtakarítást előrevetítő lépések támogatása a parlamentben sem: a kormánypárti képviselők közül negyvenen szavaztak nemmel.

A vasárnapi szavazás hírét pozitívan értékelték a piacok, ám

a valódi megnyugvás szerdán jöhet. Ekkor döntenek az euróövezet pénzügyminiszterei, megkaphatja-e Athén a 130 milliárd eurós második hitelcsomagot, amely elengedhetetlen az akár márciusban várható rendezetlen csőd elkerüléséhez. Úgy tűnik, a brüsszeli jóváhagyást már biztosra veheti a görög vezetés. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős alelnöke legalábbis azt nyilatkozta hétfőn: „Az EU a görög nép oldalán áll.” Azt azonban nyilván csak a következő hónapok mutatják meg, Athén ezúttal valóban teljesíti-e a hitelezőinek tett vállalásait. Hiába ugyanis a törvényben is lefektetett garanciák, kétséges, az elvárt kiadáscsökkentő lépések mennyire képesek megakadályozni a recessziót, s ezáltal az állami bevételek további csökkenését.

Nyilván árgus szemekkel figyelnek majd a hitelezők is Görögországra, annál is inkább, mert végignézhették, hogyan esnek kútba az első, 2010 tavaszán elfogadott mentőcsomag fejében tett vállalások. Amíg az első hónapokban még minden partner elégedett volt a kormány teljesítményével, 2011 végére – mint azt az IMF értékelése is mutatja – már világosan látszott, hogy a külső körülmények és az állam fegyelmezetlensége együtt tették semmissé a reformok eredményeit. A költségvetési bevételek a remélt növekedés helyett 0,1 százalékkal csökkentek, az adóbeszedési morál megrekedt hivatalok létrehozásánál. A célkitűzést 62 százalékban tudta teljesíteni a hatóság, miközben a privatizációból a remélt 1,7 milliárd euró helyett 390 millió eurós bevétel jött.

2010

- A GDP 11 százalékát kitevő megtakarítás 2014-ig

-A közszféra béreinek, az állami juttatások és a nyugdíjak befagyasztása három évre

- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése

- A költségvetési bevételeknek a GDP 4 százalékát kitevő növelése a fogyasztási adók emelésével

-Az adóbehajtás erősítésével

a GDP 1,8 százalékát kitevő pluszbevétel

- Átfogó nyugdíjreform a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításával

- A közigazgatás és a munkaerőpiac modernizálása

- A katonai kiadások visszafogása

2011–12

- A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele a magánszférában

-Az ünnepi jutalmak

(13., 14. havi fizetések)

eltörlése

-A 752 eurós minimálbér 20 százalékos csökkentése

- A közszférában 15 ezer munkahely leépítése

- Átfogó nyugdíjreform a nyugdíjak 35 százalékos csökkentésével

2010

- A GDP 11 százalékát kitevő megtakarítás 2014-ig

-A közszféra béreinek, az állami juttatások és a nyugdíjak befagyasztása három évre

- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése

- A költségvetési bevételeknek a GDP 4 százalékát kitevő növelése a fogyasztási adók emelésével

-Az adóbehajtás erősítésével

a GDP 1,8 százalékát kitevő pluszbevétel

- Átfogó nyugdíjreform a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításával

- A közigazgatás és a munkaerőpiac modernizálása

- A katonai kiadások visszafogása

2011–12

- A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele a magánszférában

-Az ünnepi jutalmak

(13., 14. havi fizetések)

eltörlése

-A 752 eurós minimálbér 20 százalékos csökkentése

- A közszférában 15 ezer munkahely leépítése

- Átfogó nyugdíjreform a nyugdíjak 35 százalékos csökkentésével-->