Az "elit elitje" vehet részt a nemzetbiztonsági érdekeket érintő közbeszerzéseken
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nyilvánosság szempontjából nincs komolyabb jelentősége annak a friss törvénymódosításnak, amely szerint a nemzetbiztonsági vagy különleges biztonsági érdekeket érintő beszerzések egyes adatai tíz évre titkosíthatók.
A „minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő” – részletesen egy 2011-es kormányrendeletben szabályozott – beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, még akkor sem, ha a beszerzés összege az uniós értékhatárt meghaladja. Az utóbbi esetben az Országgyűlés bizottsága hozhat határozatot. A megfogalmazás eléggé rugalmas ahhoz, hogy visszaélésekre adjon lehetőséget, és megérne egy alaposabb vizsgálatot az is, hogy mennyire áll összhangban ez a lehetőség az uniós irányelvekkel – jelezte a Világgazdaságnak több, közbeszerzésekkel foglalkozó jogász.
Ezeken a beszerzéseken az „elit elitje” vehet csak részt szigorúan „meghívásos” alapon. Kizárólag olyan társaság jöhet szóba, amely szerepel az Alkotmányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén (IJ). Ehhez elég, ha a cég megfelelő minősítésű Telephely Biztonsági Tanúsítvánnyal (TBT) rendelkezik, amihez nem csupán a cégadatok ellenőrzése, de a cég vezetőinek és a „titkokhoz” várhatóan hozzáférő munkatársak nemzetbiztonsági átvilágítása is szükséges. TBT-vel nem rendelkező társaságok esetében az irányadó jegyzékbe való felvételről a kérelmezésen szereplő adatok ellenőrzése után az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt, a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A jegyzékbe bekerülés azonban még csak fél siker: a szóban forgó beszerzéseken az ajánlatkérő joga eldönteni, hogy az IJ-ről mely cégeket hívja meg – így választják ki a fővárosi Kossuth tér felújítóit is.
Sem a TBT-vel rendelkező, sem az jegyzékben szereplő cégek listája nem nyilvános – tájékoztatta lapunkat az Alkotmányvédelmi Hivatalt felügyelő Belügyminisztérium, amely jelezte: utóbbi listán „több száz cég” szerepel. A „piac” méretéről sem kaptunk adatot: „a kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzések konkrét, részletes adatainak kezelői a felmentést kérő (ajánlatkérő)szervek”. A képet árnyalja, hogy a nemzeti TBT-vel rendelkező cégeket a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) tartja nyilván, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt áll.
A felügyelet csak Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet részére állít ki TBT-t, külföldi cégek ellenőrzése a bejegyzés szerinti ország társhatóságánál kezdeményezhető. Erre akkor kerülhet sor, ha a minősített adatot átadó szerv nem Magyarországon bejegyzett szervezetet kíván „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű szerződés végrehajtásába bevonni, és a cég nem rendelkezik TBT-vel.
A homályos megfogalmazás tág teret engedhet a fantáziának
Önmagában az, hogy a magyar szabályozás kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól a védelmi jellegű, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzéseket, nem sért nemzetközi, illetve közösségi jogot: ezt az uniós alapszerződés 296. cikke is elismeri, és eltérést biztosít az olyan esetekre, amelyekben a közösségi jognak való megfelelés veszélyeztetné a tagállamok „alapvető biztonsági érdekeit” – fejtette ki Dagonya András közbeszerzési ügyvéd, európai uniós szakjogász.Bírósági joggyakorlata is van az ügykörnek: a Bizottság kontra Spanyolország ügyben például az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy azok a szakaszok, amelyekben a szerződés rendelkezik az ilyen jellegű eltérésekről, „kivételes és egyértelműen meghatározott esetekre” vonatkoznak. Ezért is fontos, hogy a belső szabályozás miként határozza meg „az ország alapvető biztonsági érdekének” fogalmát, egy homályos, nem kellően pontos megfogalmazás ugyanis tág teret engedhet a fantáziának – figyelmeztet a szakember. A magyar szabályozás közösségi kereteken nyugszik, és kivételként kezeli ezeket beszerzéseket, a belső jogalkotás és főleg a jogalkalmazás felelős azért, hogy betöltse valódi funkcióját – foglalja össze Dagonya András.
Bírósági joggyakorlata is van az ügykörnek: a Bizottság kontra Spanyolország ügyben például az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy azok a szakaszok, amelyekben a szerződés rendelkezik az ilyen jellegű eltérésekről, „kivételes és egyértelműen meghatározott esetekre” vonatkoznak. Ezért is fontos, hogy a belső szabályozás miként határozza meg „az ország alapvető biztonsági érdekének” fogalmát, egy homályos, nem kellően pontos megfogalmazás ugyanis tág teret engedhet a fantáziának – figyelmeztet a szakember. A magyar szabályozás közösségi kereteken nyugszik, és kivételként kezeli ezeket beszerzéseket, a belső jogalkotás és főleg a jogalkalmazás felelős azért, hogy betöltse valódi funkcióját – foglalja össze Dagonya András. -->
