Műgyűjtemény és önsegélyezés

A tisztességes versenypálya kijelölése – így összegzi az 1990-es indulás célját az alapítványt iparművész feleségével létrehozó festő, Tenk László. A magyarországi képzőművészek a rendszerváltás környékén kényszerhelyzetbe kerültek: a sokáig biztos megélhetést nyújtó állami mecenatúra (például a Képcsarnok) lényegében megszűnt, a magán mecenatúra kialakulásához – és az azt megalapozó, a kortárs művészet iránt fogékony közönség kineveléséhez – pedig még idő kellett. Reprezentatív kortárs művészeti gyűjtemény sem létezett az országban, a Ludwig Múzeum például csak az alkotók nagyon kis szelete számára biztosította a külföldi példákhoz igazított kanonizáció lehetőségét. A T-Art alapítvány a művészek bemutatkozásának, a közönséggel való kapcsolatteremtésének, lényegében önsegélyezésének fórumaként jött létre – fogalmazott a Világgazdaságnak Tenk László. Művészkörében megtalálhatók az 1940-es, 50-es években született generációk olyan meghatározó, sok esetben Kossuth- és egyéb díjakkal kitüntetett tagjai, mint például Bikácsi Daniela, Földi Péter, Jovián György, Kárpáti Tamás, Lóránt János Demeter, Sváby Lajos vagy Ujházi Péter.

Az első években Tenkék III. kerületi műteremházában rendeztek kiállításokat, amelyek megnyitóira a belvárosi galériákban megszokottnál sokkal nagyobb, alkalmanként nagyjából száz fős közönség jött el. A látogatók egy része idővel vásárlóvá vált, tehát az alapítvány elsődleges küldetését betöltötte. A „tisztességes versenypálya” elvéből következett az, hogy az alapítvány nem vett részt a művek adásvételében, hanem a vásárlók közvetlenül a művészekkel léphettek kapcsolatba, műteremből vásárolhattak. Ez minden résztvevőnek előnyös volt, hiszen egy művésznek nem az a jó, ha megtartja magának a vásárlóit, hanem ha hozzásegíti őket összefüggésben látni az alkotásait, és ezáltal minél színvonalasabb, összetettebb gyűjteményt felépíteni – fogalmaz Tenk László. Ő egyébként ugyanolyan árat szab egy hozzá betérő vásárlónak, mint amikor kereskedelmi galériában állít ki, és kollégáinál is igyekszik elérni, hogy ezt az elvet kövessék.

A (vásárló-) közönség kinevelésével párhuzamosan az alapítványnak adományozott művekből egy évről évre bővülő műgyűjtemény is létrejött. A kilencvenes évek közepétől az alapítvány elkötelezett támogatója lett Kugler Flórián műgyűjtő, aki vállalati felső vezetőként a szolnoki MOL-székházban szervezett magas színvonalú, katalógussal dokumentált kiállításokat a T-Art művészkörének. Ez a lehetőség később megszűnt, bizonyítva, hogy a magyarországi vállalati életben általában egy-egy művészetrajongó menedzser személyéhez kötődnek a támogatási programok. A gyűjtemény gyarapodása azonban ettől nem állt meg, hiszen az túlnyomó részben az alapítvány kuratóriuma által kiválasztott, az alkotók által adományozott műveken alapult. Ezt csak néha egészítette ki egy-egy a műkereskedelemben vásárolt vagy gyűjtőkkel, művészekkel cserélt alkotás. A kiállításokhoz pedig mindig sikerült támogatókat találni, így Kanadától Marosvásárhelyig nagyon sok helyen bemutatkozhattak az évek során az alapítvány művészei.

A ma már közel félezer festményt, grafikát és kisebb részben szobrot tartalmazó, az interneten is teljes körűen megtekinthető gyűjtemény kezdettől azzal a céllal jött létre, hogy közkinccsé váljon, közgyűjteményi elhelyezést kapjon. Erre a kilencvenes évek első felében jó esély látszott, mivel Tarlós István óbudai polgármester támogatásáról biztosította a T-Art alapítványt. Konkrét megállapodást azonban csak a közelmúltban, a Tarlóst váltó Bús Balázzsal sikerült nyélbe ütni. Eszerint az Óbudai Múzeum lesz a T-Art gyűjteményének fenntartója és örököse, és a kollekció a Fő téri Zichy-kastély üresen álló, minimális felújítással kiállítótérként használható északi szárnyában kap otthont. Itt Tenk László tervei szerint részben állandó, részben változó anyagot fognak kiállítani, ezen belül külön csemegeként III. kerületi művészek alkotásait.

A T-Art kortárs anyaga és a Zichy-kastély többi kiállítása egymást erősítő, nívós együttest fog alkotni. A barokk épület középső szárnya a jelentős avantgárd anyagot őrző, időszaki kiállítások terén is jeleskedő (magángyűjteményeket is időről időre bemutató) Kassák Múzeum otthona. A déli melléképületben a Szépművészeti múzeumhoz tartozó Vasarely-múzeum gyűjteménye látható, amely a magyar származású francia művész ajándékaként került Budapestre. A Fő térről közvetlenül megközelíthető épületrészben pedig nemrég nyílt meg az Óbudai Múzeum művészet-, társadalom-, kultúr- és ipartörténeti anyagban egyaránt gazdag, korszerű muzeológiai szempontok alapján kialakított helytörténeti kiállítása.

2005 óta komolyabb nagymonográfiák kiadására is lehetőség nyílt Kugler Flórián támogatásával. Ma már ez a sorozat is mintegy tíz kötettel büszkélkedhet, amelyek alapvető szakirodalmat jelentenek az alapítvány művészeiről, és nélkülözhetetlen forrást az 1945 utáni magyar művészet megértéséhez.

2005 óta komolyabb nagymonográfiák kiadására is lehetőség nyílt Kugler Flórián támogatásával. Ma már ez a sorozat is mintegy tíz kötettel büszkélkedhet, amelyek alapvető szakirodalmat jelentenek az alapítvány művészeiről, és nélkülözhetetlen forrást az 1945 utáni magyar művészet megértéséhez.-->