Eldurvult a francia luxusháború

A luxusipar két óriásának szappanoperába illő története nem ma kezdődött: az egyebek mellett a Louis Vuittont, Fendit, Givenchyt, Diort birtokló francia LVMH divatóriás részesedése a szintén francia HermÈsben az elmúlt években szépen lassan növekedett százalékról százalékra, az érkező hírek sokszor az ágazati szakértőket is meglepték. A divatmamut 14,2 százalékos, 1,4 milliárd euró értékű vásárlással indított 2010 októberében, és azonnal leszögezte, hogy nem kívánja felvásárolni a vetélytársát. Csakhogy ezek után a részesedés gyorsan 17 százalékra ugrott – rögtön az eredeti vásárlás után két héttel –,
majd 2010 decemberére 20,1, később 21,4, majd 22,3 százalékra emelkedett a részesedés. Közben a francia felügyelet vizsgálódni kezdett – például a vásárlásra használt pénzügyi módszer, a cash equity swap miatt –, és közölte, hogy az LVMH-nak tilos kivásárolnia a kisebbségi részvénytulajdonosokat. A HermÈstől is érkeztek ezzel párhuzamosan éles hangú nyilatkozatok arról, hogy ha valóban nem ellenséges felvásárlásról van szó, mint ahogy azt az LVMH állítja, akkor álljon le a részesedés növelésével. Sőt, a HermÈs család ágai, a Dumas, a Puech és a Guerrand bejelentette, hogy részesedéseiket összeadva külön céget hoznak létre, amelyek így a tőke több mint 50 százalékát birtokolják – ezzel akadályozva az LVMH-t.

Közben megjelentek az elemzői vélemények arról, hogy az LVMH kivárásra játszik, és abban a pillanatban „lecsap”, hogy a körülmények ezt lehetővé teszik. Emlékeztetnek a cég módszereire: Bernard Arnault, az LVMH vezére – a Gucci 5 százalékát vásárolta meg 1999-ben – közölte, hogy nem kívánja felvásárolni a céget, aztán egy hónap múlva már 34 százaléknál tartott. A csatát végül a PPR-rel szemben vesztette el a Gucciért. De emlékezetes az is, hogy az olasz Bulgarit azon az áron vásárolta fel, hogy évekig járt a család nyakára, és győzködte őket. Mindez nagy kontrasztban áll a HermÈs filozófiájával, a kifinomult tulajdonosoktól távol áll az ilyen hozzáállás.
A háború most újabb fronton nyílt meg. A HermÈs a hatóságokhoz fordult: bejelentette, hogy a francia ügyészségtől kéri, hogy bennfentes kereskedelem és árfolyam-manipuláció miatt kezdjen vizsgálatot az LVMH ellen. A HermÈs-részvények 22,3, a szavazatok 16 százalékát birtokló francia óriás azonban visszavág: zsarolás, jó hírnév megsértése és versenyjogi szabálytalanságok miatt tesz panaszt a HermÈs ellen, miközben állítja: a vásárlások szabályosak voltak.
Az ügyről pedig kiderült, hogy – bár a bejelentés most jött – már hónapok óta tart: az ügyészségi hivatal közlése szerint júliusban érkezett egy HermÈs-panasz, amely után a francia piacfelügyelet véleményét kérte ki a hatóság, hogy szó lehet-e büntetőjogi nyomozásról. A HermÈs elismerte, hogy valóban júliusban tett panaszt a részesedés 20 százalék fölé növelése miatt, de részleteket nem közölt, így nem lehet tudni, hogy új információk jutottak birtokába a korábbi ügyletekről, vagy csak kommunikációs ügyeskedésről van-e szó. A piacfelügyelet egyelőre nem nyilatkozik.
A Reuters elemzése szerint a jogi eszközök alkalmazása „meglehetősen unortodox védekezés felvásárlás ellen”, és jól mutatja, hogy a HermÈs mennyire retteg Bernard Arnault-tól, attól az embertől, aki kihasználja a belső nézeteltéréseket, hogy megkaparintsa, amit akar. A HermÈs család védőkapuin ugyanis repedések látszanak: elemzők legalábbis így értékelik, hogy néhány családi részvényes, például Nicolas Puech, a legnagyobb egyéni tulajdonos a maga 6 százalékával nem vett részt az említett, 50,2 százalékot birtokló családi cég létrehozásában.
„Ez egy új módja annak, hogy megmutassuk, mindent megteszünk a makacs, de nem túl barátságos emberek ellen” – idéz a Reuters egy HermÈshez közel álló forrást.
Az LVMH a kezdő részesedését 80,5 eurós részvényenkénti árfolyamon szerezte. Azóta a Hermés megtriplázta értékét, 226 eurón állnak a papírjai, azaz a 24 milliárd eurós piaci értéke áll az LVMH 64 milliárdjával szemben.

Belga lenne a 75 százalékos szja hírére Arnault

„Húzz el, gazdag rohadék” – nagyjából így fordítható az a mondat, amellyel a Libération francia napilap üzent Ar­nault-nak. Az újság szerkesztőségénél – és ezzel együtt az egész francia közvéleménynél – az vágta ki a biztosítékot, hogy a milliárdos a 75 százalékos legfelső szja-kulcs bevezetésével egy időben közölte, hogy kérni fogja a belga állampolgárságot. Arnault azzal védekezett, hogy francia adópolgár maradna, Franciaországban teljesítené kötelezettségeit. Hollande francia elnök tervei szerint évi egymillió eurós jövedelem fölött – beleértve a tőke- és a munkajövedelmet is – vonatkozna a 75 százalékos kulcs a bevételekre. Időközben kiderült: az LVMH az elmúlt években 4 milliárd eurós eszközállományt vitt át Belgiumba, a cég pénzügyi központja lényegében ott működik.