Robbant a bomba, idő előtt távozik az EKB elnöke – sajtóértesülés
Christine Lagarde várhatóan még azelőtt távozik az Európai Központi Bank (EKB) éléről, hogy nyolcéves elnöki mandátuma 2027 októberében lejárna – értesült egy, a vezetőhöz közel álló személytől a Financial Times.
Az európai jegybank első számú vezetője, aki 2019 novemberében az IMF-től érkezett a frankfurti székhelyű EKB-hoz, a jövő áprilisi francia elnökválasztás előtt szeretne távozni.
A forrás szerint Lagarde lehetőséget kíván adni a távozó francia elnöknek, Emmanuel Macronnak és a német kancellárnak, Friedrich Merznek, hogy új vezetőt találjanak az EU egyik legfontosabb intézménye élére. Párizsi egyeztetésekről tájékozott források szerint Macron hónapok óta szeretne beleszólni Lagarde utódjának kiválasztásába.
Lagarde döntése Francois Villeroy de Galhau francia jegybankelnök lépését követi, aki másfél hete bejelentette, hogy júniusban, 18 hónappal mandátuma lejárta előtt távozik posztjáról. Bár Villeroy de Galhau azt mondta, jótékonysági munkára készül, kritikusai szerint Macron ezzel megteremtette a lehetőséget az új kinevezés befolyásolására.
A francia elnökválasztás nagy horderejű lesz egész Európa számára
A jövő áprilisi francia elnökválasztás kulcsfontosságú lesz az euróövezet második legnagyobb gazdasága és Európa számára.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője a közvélemény-kutatások szerint jó eséllyel bekerülhet az elnökválasztás második fordulójába. Bár Le Pent kizárhatják az indulásból, miután tavaly elítélték az Európai Parlament forrásainak hűtlen kezeléséért, ő azt mondta, hogy ebben az esetben Jordan Bardella, a támogatottja lépne a helyére. Mindketten euroszkeptikusak, ami bonyolíthatja a kapcsolatokat az olyan európai intézményekkel, mint az EKB – mutat rá a pénzügyi lap.
A francia elnök célja az, hogy a Szocialista Párt maradékának támogatásával elkerüljenek egy újabb kormányválságot és egy előrehozott választást, amelyen Marine Le Pen pártja eséllyel győzne.
Macron más kulcspozíciókat is igyekezik bebiztosítani 2027 előtt: nemrég egy közeli szövetségesét nevezte ki az állami számvevőszék élére.
Christine Lagarde több válságban is kormányozta az európai jegybankot
Lagarde kinevezése az EKB élére egy 2019-es meglepetésszerű megállapodás eredménye volt Macron és az akkori német kancellár, Angela Merkel között. Megállapodtak abban, hogy Lagarde veszi át az EKB vezetését, míg az akkori német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke lesz.
Christine Lagarde EKB-elnöki időszakát több válság határozta meg, köztük a Covid–19-világjárvány, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója és az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi konfliktus.
A pénzügyi vezető januárban arról beszélt, hogy azzal a feltétellel fogadta el az EKB-elnöki posztot, hogy 5 évig tölti be azt.
Ezt a szakértők egy esetleges korai távozás előkészítéseként értelmezték, mivel a mandátuma 8 évre szól.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Lagarde pontosan mikor távozna.
Tavaly nyáron az EKB szóvivője hangsúlyozta, hogy Lagarde „elkötelezett amellett, hogy kitöltse mandátumát”, miután a Világgazdasági Fórum (WEF) korábbi elnöke, Klaus Schwab azt állította, hogy a jegybankelnök egy esetleges korai távozásról tárgyalt a WEF vezetésének átvétele érdekében.
A jegybank tájékoztatása szerint „Lagarde elnök teljes mértékben a küldetésére összpontosít, és nem hozott döntést mandátuma befejezésével kapcsolatban.”
A piac már találgat, ki lehet az EKB következő elnöke
Az FT decemberi felmérésében megkérdezett európai közgazdászok közül a legtöbben a spanyol jegybank korábbi elnökét, Pablo Hernández de Cost, valamint holland kollégáját, Klaas Knotot tartották esélyesnek az euróövezeti jegybank következő elnöki posztjára. Az EKB igazgatósági tagja, Isabel Schnabel jelezte, hogy érdekli az állás, míg a Bundesbank elnökének, Joachim Nagelnek a gondolkodását ismerő források szerint ő is szívesen vállalná a szerepet.
Valamit nagyon tud az EKB elnöke: négyszer annyit keres, mint a világ második legbefolyásosabb embere - és a várható nyugdíjáról még nem is esett szó
A Financial Times elemzése szerint az Európai Központi Bank (EKB) elnökének teljes javadalmazása több mint 50 százalékkal magasabb a nyilvánosságra hozott alapbérénél. Christine Lagarde 2024-ben 726 ezer eurót keresett, ami körülbelül 56 százalékkal több, mint az EKB éves jelentésében feltüntetett alapfizetése, ráadásul a négyszerese az amerikai jegybankelnök javadalmazásának.
