A Frankfurter Allgemeine Zeitung "Az ember a kétharmados pöröllyel" című cikkében megjegyzi, hogy Németország egyelőre nem küldött egyértelműen határozott üzenetet, de érzékeltette Magyarország számára, hogy a kétharmados többséggel felelősség is jár. A lap emlékeztet Orbán Ópusztaszeren elmondott turulos beszédére, kiemelve, hogy a miniszterelnök állítása szerint a magyarok kulturális egységéről és nem területi kérdésekről beszélt. Ugyanakkor a FAZ szerint a kétértelmű nyelvezettel kapcsolatos kétségek Németországban sem oszlottak el.
A Die Welt emlékeztet arra, az EU-szerződésben rögzítették, hogy Nagy-Britannia és Dánia kivételével valamennyi EU államnak be kell vezetnie az eurót. Ám az euróövezetben támadt adósságválság és az újabb és újabb segélycsomagok körül kirobbant viták arra késztették a kelet-európai államokat, hogy jegeljék a konkrét csatlakozási terveket. Orbán a válság sújtotta euróállamok magatartását is bírálta. "Aki előkészületlenül vezette be az eurót, magának is ártott és másokat is magával rántott, ez pedig nem fair" – idézte a lap a kormányfőt. Ugyanakkor Angela Merkel kancellár lemondott arról, hogy nyilvánosan bírálja a magyarországi belpolitikai viszonyokat - mutatott rá a Die Welt.
A Süddeutsche Zeitung címében szintén azt emeli ki, hogy "Orbán megtagadja magyaroktól az eurót". A lap kiemeli, hogy a kormányfő konfliktusos személyiség, aki feltételezi, hogy az adósságválság még évekig eltart. A lap hozzáteszi, hogy Orbán nem először teszi nyilvánvalóvá, hogy távol akar maradni az eurózónától, hiszen 2011-ben a Die Pressének elmondta, hogy országa 2020 előtt semmiképpen nem csatlakozik az övezethez. A Süddeutsche Zeitung kiemeli, hogy a Fidesz-kormány bírálói szerint a reformok veszélybe sodorják a demokráciát, különösen a médiatörvény módosítása rontott az EU-hoz fűződő kapcsolatokon.
A baloldali Berliner Zeitung Eloszlatták a kételyeket címmel közölt beszámolót a találkozóról. A szerző, Katja Tichomirowa kiemelte: Angela Merkel nem vélt felfedezni demokratikus deficitet a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban, Brüsszelben viszont ezt másként látják, hiszen az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás és az adatvédelem területén tapasztalt problémák miatt is kötelezettségszegési eljárást indított.
A lap Merkel távolságtartása Orbántól címmel kommentárt is közölt. A szerző, Frank Herold írásában kiemelte: Orbán Viktor ritka vendég a berlini kancellárián, és alapos oka van annak, hogy Angela Merkel tartja a távolságot a magyar kormányfőtől. Orbán ópusztaszeri beszédéről megjegyezte: a miniszterelnök "velejéig revansista" beszédet mondott, és folyton "megdöbbentő" hangot üt meg, amely nem illeszkedik a 21. századba.
A liberális Tagesspiegel a látogatásból azt emelte ki, hogy a miniszterelnök kitüntetést adott át Romani Rosénak, a Német Romák és Szintik Központi Tanácsa elnökének és Snétberger Ferenc zeneszerző-gitárművésznek. Mattias Meisner beszámolójában kiemelte: Magyarországon egymást követik a romák elleni "gyűlölethullámok", Rose azonban nem akarja, hogy elszigetelődjék az ország, ezért ugyan bírálja a magyarországi "demokratikus deficiteket", de dicséri is a kormányt, amiért az uniós elnökség alatt sokat tett a szintik és romák egyenjogúsításáért.
A Der Spiegel című hetilap internetes kiadása Tiltakozások Orbán látogatásán címmel közölt beszámolót. A szerző, Severin Weiland kifejtette: a berlini látogatáson igen öntudatosan viselkedő Orbán Viktor a leginkább vitatott politikusok közé tartozik az EU-ban, ahol sokan attól tartanak, hogy reformpolitikájával tekintélyelvű irányba mozdítja az országot. A berlini politikában is "jó adag kétkedéssel" szemlélik Orbán politikáját, és nemcsak a baloldalon, hanem a konzervatív uniópártok soraiban is - tette hozzá.
A Handelsblatt Merkel nyugtázta Orbánnak a reformok haladását címmel közölt beszámolót. Matthias Brügmann írása alcímében kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök a védelmébe vette a német cégek által kifogásolt különadókat. Kiemelte: a német kancellár nem csatlakozott nyilvánosan a magyar kormány tevékenységével szemben megfogalmazott bírálatokhoz, de megjegyzése, miszerint a találkozón nyílt párbeszédet folytattak, a "diplomatikus körülírása" annak, hogy voltak nézeteltérések.
Baráti, de kemény tárgyalásokra számít Angela Merkel a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési keret ügyében - emelte ki a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása, a német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki berlini tárgyalásairól szóló beszámolójában. A WSJ kitért arra, hogy Magyarország kifogást emelt azon tervekkel szemben, amelyek alapján a magyaroknak csaknem 30 százalékkal kevesebb támogatást jutna, mint a mostani középtávú költségvetési időszakban.
