Brice Lalonde leszögezte: New York-i látogatása során azt tapasztalta, hogy a város polgármestere azért döntött úgy, hogy Barack Obamára szavaz, mert a Sandy hurrikán komoly károkat okozott a térségben. A szakértő leszögezte: az összefüggés a hurrikánok és a klímaváltozás között nem egyértelműen, az viszont biztos, hogy a korábbi nézettel ellentétben a természet nem azért van, hogy minket szolgáljon és a korábbi nemtörődömségnek most súlyos gazdasági következményei vannak. Ma már nem csak a közeli környezetért, hanem az egész bolygóért vagyunk felelősek. A kérdés az, hogyan hozhatjuk létre a globális környezetvédelmi politikát globális szinten. Lalonde úgy fogalmazott: minden nemzeti kormányban lennie kellene egy bolygóügyi miniszternek. Ebből a szempontból a magyar kormány által létrehozott, az új generációk jólétéért felelős ombudsman hivatala érdekes újítás, amelynek sikerét figyelemmel kísérik.
Az első húsz évvel ezelőtt megrendezett riói konferencián a környezetvédelem ügyének megoldása könnyűnek tűnt, de most, a Rio + 20 idején a helyzet teljesen más. Miközben a fejlett országok igyekeznek visszafogni az áram- és vízfogyasztásukat, sok államban a fő gond az, hogy nincs sem elegendő víz és áram. A konferencia résztvevői ezért arra jutottak: meg kell változtatni a gazdaság működésének mérését. A GDP-vel mért gazdaság ugyanis nem veszi számításba a természetben okozott károkat, amelyek pillanatnyi gazdasági előnnyel járnak. A cél: 2015-ig kidolgozni a Föld egészére vonatkozó irányelveket ahelyett, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan kizárólag a fejlődő államok számára készítenének projekteket.
Ennek fontos része a víz problémája; a népesség növekedésével az egy főre eső rendelkezésre álló víz mennyisége ugyanis csökken. Minél szegényebb egy adott ország lakossága, annál jobban rá van utalva a természetre, ebből a szempontból fontos a magyar kormány által kezdeményezett vízügyi konferencia.
A francia kormány elképzelése szerint minden évben megtartja a több szektor részvételével zajló környezetvédelemi konferenciát, amelynek fő mondanivalója, hogy a környezetvédelem nem ellentétes a gazdasági növekedéssel, sőt - mondta Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete.A francia kormány prioritásként kezeli a környezetvédelmet, ennek része, hogy a tervek szerint 2025-re a jelenlegi 60 százalékról 50 százalékra csökkenti az atomenergia részesedését az ország energiaellátásában. A nagykövet hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs helye az Észak és Dél közötti, más téren létező ellentétnek, hiszen a környezetvédelem ügye mindenkit érint.
