BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Elbukhatják kárigényüket az iszapkatasztrófa károsultjai

Elbukhatják kártérítési igényüket az iszapkatasztrófa azon károsultjai, akik nem igényelték az állami kárenyhítést, hanem a Mal Zrt.-t perelték. A cég ellen ugyanis felszámolási eljárás kezdődött, és akik nem jelezték kártérítési igényüket, illetve nem fizettek regisztrációs díjat február végéig, azok hitelezői igényét hátrasorolták.

A vörösiszap-katasztrófa azon károsultjai, aki a károkozóval szembeni igényérvényesítésben bízva nem igényelte az állami kárenyhítést, vállalta annak kockázatát, hogy kárigénye a károkozó csődvagyonán túli mértékben nem lesz érvényesíthető – közölte a belügyminiszter a parlament honlapján. Pintér Sándor leírta, hogy a károsultak követelései csak a csődtörvény szerinti kielégítési rangsor és hányad figyelembe vételével lesznek kielégíthetők, lehet, hogy csak több év múlva.

A csődtörvény különbséget tesz a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül, illetve a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői követelések között. Pintér arra emlékeztetett, hogy a Mal Zrt. esetében a felszámolás közzététele 2013. február 27-én történt, az első követelés-érvényesítési határidő tehát lejárt. Az ezt követően benyújtott hitelezői igények már csak hátrasorolt követelésként elégíthetők ki.

A belügyminiszter Jávor Benedek kérdésére válaszolt. A független honatya jelezte a belügyminiszternek, hogy a katasztrófa azon magánszemély károsultjai, akik káruk megtérítését a Mal Zrt.-től követelték, nemrég értesültek arról, hogy a cég felszámolási eljárása megkezdődött, és követeléseiket felszámolási hitelezőként érvényesíthetik, ha akarják. Ehhez azonban a követelés nyilvántartásba vétele érdekében a felszámolás költségeihez való hozzájárulásként be kellene fizetniük a követelése tőkeösszegének 1 százalékát, de legalább 5000 és legfeljebb 200 ezer forintot. Jávor szerint például Kolontáron az érintettek jelentős részének a regisztrációs díj befizetése teljesíthetetlen, vagy csak komoly nehézségek árán teljesíthető.

Az Együtt 2014-PM Választási Szövetség társelnöke szerint a díj megfizetése törvényi kötelezettség, azonban azt a magánfelek közötti, „rendes” felszámolási eljárásra szabták, a MAL felszámolása pedig közel sem ilyen. Az állam ugyanis a katasztrófa óta közreműködött a cég irányításában, emellett maga a felszámoló is állami szervezet. Így egy, az állam által ellenőrzött módon előidézett csődhelyzetben az államnál felmerülő költségek fedezetére szedi éppen be az eljáró bíróság a magánszemély károsultaktól ezt a díjat. Ezt ebben a helyzetben Jávor még akkor is méltánytalannak tartaná, ha nem lenne amúgy kétséges, hogy a Mal felszámolási eljárásban elosztható vagyona fedezetet nyújt-e legalább a befizetett díj visszatérülésére. Ezért azt kezdeményezte Pintérnél, hogy a kormány rendezze a károsultak helyett a regisztrációs költségeket.

Pintér erre közölte, hogy a vörösiszap-katasztrófa kapcsán állami kártalanítási kötelezettség nem állt fenn, mivel a károkozó ismert volt. A kárenyhítést az állam önként vállalta, a katasztrófa nagysága és hordereje miatt, a veszélyhelyzet megszüntetését is szem előtt tartva. Ennek során a kormány azonnali pénzbeli és újjáépítési segítségben részesítette a károsultakat és lehetőséget biztosított arra, hogy megóvják magukat a károkozó ipari cég felszámolási eljárásának terheitől, a kártérítési igényérvényesítési és felszámolási eljárások időbeli, jogi és pénzügyi kockázataitól – hangoztatta Pintér. A belügyminiszteri azt is hangsúlyozta, hogy az állami kárenyhítés egyik feltételeként a károsultnak vállalnia kellett kártérítési igényének az állam javára történő engedményezését azzal, hogy ha az állam a károkozótól nagyobb összegű kártérítést kap, mint amennyit a károsult kárenyhítésére fordított, a különbözetet a károsult részére megtéríti.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek