A vörösiszap-katasztrófa azon károsultjai, aki a károkozóval szembeni igényérvényesítésben bízva nem igényelte az állami kárenyhítést, vállalta annak kockázatát, hogy kárigénye a károkozó csődvagyonán túli mértékben nem lesz érvényesíthető – közölte a belügyminiszter a parlament honlapján. Pintér Sándor leírta, hogy a károsultak követelései csak a csődtörvény szerinti kielégítési rangsor és hányad figyelembe vételével lesznek kielégíthetők, lehet, hogy csak több év múlva.
A csődtörvény különbséget tesz a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül, illetve a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői követelések között. Pintér arra emlékeztetett, hogy a Mal Zrt. esetében a felszámolás közzététele 2013. február 27-én történt, az első követelés-érvényesítési határidő tehát lejárt. Az ezt követően benyújtott hitelezői igények már csak hátrasorolt követelésként elégíthetők ki.
A belügyminiszter Jávor Benedek kérdésére válaszolt. A független honatya jelezte a belügyminiszternek, hogy a katasztrófa azon magánszemély károsultjai, akik káruk megtérítését a Mal Zrt.-től követelték, nemrég értesültek arról, hogy a cég felszámolási eljárása megkezdődött, és követeléseiket felszámolási hitelezőként érvényesíthetik, ha akarják. Ehhez azonban a követelés nyilvántartásba vétele érdekében a felszámolás költségeihez való hozzájárulásként be kellene fizetniük a követelése tőkeösszegének 1 százalékát, de legalább 5000 és legfeljebb 200 ezer forintot. Jávor szerint például Kolontáron az érintettek jelentős részének a regisztrációs díj befizetése teljesíthetetlen, vagy csak komoly nehézségek árán teljesíthető.
Az Együtt 2014-PM Választási Szövetség társelnöke szerint a díj megfizetése törvényi kötelezettség, azonban azt a magánfelek közötti, „rendes” felszámolási eljárásra szabták, a MAL felszámolása pedig közel sem ilyen. Az állam ugyanis a katasztrófa óta közreműködött a cég irányításában, emellett maga a felszámoló is állami szervezet. Így egy, az állam által ellenőrzött módon előidézett csődhelyzetben az államnál felmerülő költségek fedezetére szedi éppen be az eljáró bíróság a magánszemély károsultaktól ezt a díjat. Ezt ebben a helyzetben Jávor még akkor is méltánytalannak tartaná, ha nem lenne amúgy kétséges, hogy a Mal felszámolási eljárásban elosztható vagyona fedezetet nyújt-e legalább a befizetett díj visszatérülésére. Ezért azt kezdeményezte Pintérnél, hogy a kormány rendezze a károsultak helyett a regisztrációs költségeket.
Pintér erre közölte, hogy a vörösiszap-katasztrófa kapcsán állami kártalanítási kötelezettség nem állt fenn, mivel a károkozó ismert volt. A kárenyhítést az állam önként vállalta, a katasztrófa nagysága és hordereje miatt, a megszüntetését is szem előtt tartva. Ennek során a kormány azonnali pénzbeli és újjáépítési segítségben részesítette a károsultakat és lehetőséget biztosított arra, hogy megóvják magukat a károkozó ipari cég felszámolási eljárásának terheitől, a kártérítési igényérvényesítési és felszámolási eljárások időbeli, jogi és pénzügyi kockázataitól – hangoztatta Pintér. A belügyminiszteri azt is hangsúlyozta, hogy az állami kárenyhítés egyik feltételeként a károsultnak vállalnia kellett kártérítési igényének az állam javára történő engedményezését azzal, hogy ha az állam a károkozótól nagyobb összegű kártérítést kap, mint amennyit a károsult kárenyhítésére fordított, a különbözetet a károsult részére megtéríti.
