Szigorodó szabályok

A személyes adatok megsértése esetén a szolgáltatókat terhelő általános kötelezettségeket Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény, míg a részletes szabályokat a 2012. február 1-jén hatályba lépett, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által kiadott 4/2012 NMHH rendelet állapította meg. Az új bizottsági rendelet részben szigorúbb és részletesebb, részben pedig rugalmasabb kötelezettségeket állapít meg, mint az NMHH rendelet. Azokban a kérdésekben, ahol az NMHH rendelet eltérően rendelkezik, a bizottsági rendeletet kell alkalmazni, így az érintett szolgáltatóknak is meg kell felelniük az új szabályoknak. Várhatóan hamarosan sor kerül az NMHH rendelet módosítására is az ellentmondások feloldása érdekében.

A bizottsági rendelet alapján a személyes adatok megsértését a szolgáltatóknak a korábbi 48 óra helyett 24 órán belül kell bejelenteniük az NMHH részére. Ugyanakkor a szolgáltatók mozgástere nő annyiban, hogy ha nem képesek ilyen rövid időn belül minden információt összegyűjteni, akkor a bejelentést két lépcsőben is megtehetik. Ilyenkor a második bejelentésre legkésőbb az első bejelentést követő három napon belül kell sort keríteni. Ha ez sem oldható meg, akkor a rendelkezésére álló lehető legtöbb információt be kell jelenteni ezen határidőn belül, és részletes indoklást kell benyújtani a fennmaradó adatok késedelmes bejelentéséről. A bizottsági rendelet melléklete részletesen felsorolja a bejelentendő adatokat.

A szabályozás nem változott annyiban, hogy a szolgáltatók továbbra is kötelesek közvetlenül is értesíteni az előfizetőiket, illetve a személyes adatok megsértésével érintett további magánszemélyeket, ha a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti személyes adataikat vagy magánéletüket. Megfelelő technikai védelmi intézkedések alkalmazása esetén, ha az adatok értelmezhetetlenek mások számára, akkor a szolgáltató mentesül ezen kötelezettség alól. A bizottsági rendelet lényegében ugyanezeket az előírásokat tartalmazza, azonban egyfelől felsorol olyan körülményeket, amelyeket mérlegelni kell a várhatóan hátrányos következmények vonatkozásban, másfelől meghatározza, hogy mely esetekben tekinthetőek az adatok értelmezhetetlennek. A tájékoztatást „indokolatlan késedelem nélkül” kell megtenni, ugyanakkor kivételes körülmények között az NMHH előzetes jóváhagyásával ezt későbbre lehet halasztani. A tájékoztatást világosan és közérthetően kell megfogalmazni, és azt más információkkal (pl. számlalevéllel) nem lehet összekapcsolni, továbbá nem lehet felhasználni egyéb szolgáltatások reklámozására sem.

- érintett személyes adatok jellege és tartalma, pl. pénzügyi információk, naplófájlok, böngészési előzmények és email adatok;

– várható következmények, például ha a személyes adatok megsértése személyazonosság-lopáshoz, a becsület csorbításához vagy hírnévrontáshoz vezethet;

– az eset körülményei, pl. ha az adatok eltulajdonítására került sor.

- érintett személyes adatok jellege és tartalma, pl. pénzügyi információk, naplófájlok, böngészési előzmények és email adatok;

– várható következmények, például ha a személyes adatok megsértése személyazonosság-lopáshoz, a becsület csorbításához vagy hírnévrontáshoz vezethet;

– az eset körülményei, pl. ha az adatok eltulajdonítására került sor. -->