A cselédadóból egyre több, de mégis minimális bevétel folyik be

államkincstár Vagy egyre többeknek van Magyarországon bejárónőjük, kertészük, takarítónőjük, vagy jogkövetőbbek lettek azok, akik már eddig is foglalkoztattak háztartási alkalmazottat. A háztartási alkalmazottak után fizetendő regisztrációs díjból ugyanis évről évre egyre több folyik be a központi költségvetésbe: 2011-ben még csak 5,3, egy évvel később 11,2, tavaly pedig már 23,4 millió forint. Az első éves bevétel mindössze 800 ezer forint volt, igaz, a jogszabály csak augusztus közepén lépett hatályba. A költségvetésnek összességében mégis csak szerény, összesen 40,7 millió forint bevétele származott a négy év alatt ebből az adónemből – derül ki az Államkincstár adataiból.

Tavaly havonta kétmillió forint cselédadót fizettek be a foglalkoztatók. A 2013-as adatok alapján tavaly több mint tízezren dolgoztak magánszemélyeknél háűztartási alkalmazottként.

A házi munkából élőknek, lévén jövedelmük adórendszeren kívüli keresetnek számít, nem kell adót fizetniük. A munkaadónak azonban – az adóhatóság telefonos ügyfélszolgálatán vagy az Ügyfélkapun keresztül – be kell jelentenie az alkalmazottat, és befizetnie utána a havi ezer forint regisztrációs díjat. A cselédadónak is nevezett regisztrációs díj összege független attól, hogy az alkalmazott hány napot vasal, kertészkedik, főz, mos, vagy takarít egy hónapban. Aki a bejárónőt nem jelenti be, akár százezer forint mulasztási bírsággal is sújtható.

Az Eurostat becsült adatai szerint az EU-ban 2,6 millió főre tehető a háztartási alkalmazottak száma, 89 százalékuk nő, és mintegy felük bevándorló. A háztartási munka az elszigeteltség és a magányos munkavégzés miatt az egyik legvédtelenebb és legkisebb láthatósággal bíró foglalkoztatási forma.