BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jogsérelmek: tovább szaporodtak az állampolgári panaszok

„A társadalom egy része a tűrőképessége határára érkezett” – ezzel magyarázta az állampolgári jogok biztosa, hogy tavaly tovább emelkedett, és immár a nyolcezret is meghaladta az Ombudsmani Hivatalhoz érkezett beadványok száma.

Székely László, aki tavaly szeptemberi kinevezése óta először tartott közös sajtótájékoztatót helyetteseivel, elmondta: míg 2012-ben 7121, 2013-ban 8088 panasszal és egyéb beadvánnyal fordultak a hivatalhoz. Ez ugyan elmarad az egy évvel korábbi radikális ügyszám-emelkedéstől – akkor 5191-ről 7121-re emelkedett a beadványok száma –, de azt jelzi: egyre többen érzik, hogy valamilyen módon sérülnek a jogaik.

Az Ombudsmani Hivatalhoz ez évtől ráadásul nem csupán a jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek tartoznak, a kormány az intézményre bízta az úgynevezett közérdekű bejelentések kezelését is. Ezeknek elvileg olyan körülményre kellene felhívniuk a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszűntetése egy közösség vagy a társadalom egésze érdekét szolgálja, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyelőre közérdekű bejelentésként is inkább panaszokat fogalmaznak meg az emberek.

Mint Székely László elmondta: január 1-je óta 47 közérdekű bejelentést kaptak, ebből azonban végül is csak hatot lehetett érdemben kivizsgálni. Ennek anonim kezelését mindössze tízen kérték a hivataltól, amelynek nem csak az a dolga, hogy – legyen szó valamely közlekedési anomália felszámolásáról, NAV-elleni panaszról, korrupciós bejelentésről vagy jogszabályi kritikáról – kivizsgáltassa azt az illetékes szervekkel, de az is, hogy nyomon kövesse, valóban történt-e előrelépés az ügyben. Ennek azonban sem az informatikai, sem a humánerőforrás háttere nem biztosított egyelőre a hivatalnál – tette hozzá Székely László.

Az Ombudsmani Hivatal feladatai eközben tovább sokasodnak: 2015-től már a kínzásról és más kegyetlen bánásmódról szóló nemzetközi jogszabályok magyarországi betartatása és a jogszabálysértések megelőzése is ide tartozik.

A hivatal munkatársai bármikor, bármelyik magyarországi zárt intézményben ellenőrzést végezhetnek, legyen az börtön, nevelőintézet, pszichiátriai zárt osztály, ifjúságvédelmi intézmény vagy elmeszociális otthon. A hivatal most kezdte meg annak felmérését, hány embert a jogvédelem ilyen irányú kiterjesztése ezeken a területeken, az már biztos, hogy országos szinten több mint négyezer intézményről van szó.

Alaptörvény-ellenes a „három csapás”

A „három csapás” rendelkezés megváltoztatásának parlamenti kezdeményezésére szólítja fel az igazságügy-minisztert az ombudsman – derül ki állásfoglalásából. E szerint nem felel meg az alaptörvénynek, ha a törvényalkotó nem ad lehetőséget a bíróságnak a mérlegelésre. De felmerül a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is – állapította meg Székely László.

A szabály kötelezővé teszi az életfogytigos szabadságvesztést, ha a vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűncselekmény miatt.

A szabály kötelezővé teszi az életfogytigos szabadságvesztést, ha a vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűncselekmény miatt. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.