Megvizsgálhatják a bíróságok a devizahitel-szerződésekben azokat a feltételeket, melyek eltérő árfolyamot írtak elő a kölcsön folyósításánál és a törlesztésénél – állapította meg Nils Wahl, az Európai Bíróság főtanácsnoka. Szerinte azok a szerződéses elemek, amelyek a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak, nem vizsgálhatók tisztességtelenség szempontjából. A külföldi pénznemben meghatározott, ám hazai pénznemben folyósított és hazai pénznemben törlesztendő kölcsönnél az átváltási árfolyamot meghatározó szerződési feltétel is ezek közé tartozik. A deviza eladási és vételi árfolyama közötti különbözet viszont a főtanácsnok szerint megvizsgálható a tisztességtelenség szempontjából. Nem biztos ugyanis, hogy az adósok pontosan megértették a feltételeket.Ha egy szerződés feltételei nem világosak és érthetőek, a bíróság feladata, hogy azok tisztességtelen jellegét a szerződés létrejöttének időpontjában érvényes nemzeti jogszabályok alapján megítélje. Figyelembe kell venni valamennyi körülményt, különösen a szerződéskötéskor a fogyasztóval közölt információkat, de a feltételek következményeinek értékelését is. Ha egy szerződésben tisztességtelen feltételt találnak, ám ennek elhagyásával a szerződés továbbra is fennmaradhat, a nemzeti bíróságok helyettesíthetik a dokumentumban az érvénytelen feltételt.
Még három-négy hónapot kell várni arra, hogy az Európai Bíróság meghozza a döntését az ügyben. A főtanácsnok véleménye ugyasn nem kötelezi az Európai Bíróságot arra, hogy ugyanilyen ítéletet hozzon, de általában az indítványban foglaltaknak megfelelően szokott dönteni a testület. Ez azt jelentheti, hogy a Kúria kiegészítheti a december közepén kiadott jogegységi határozatát azzal, hogy a bíróságok egyedileg vizsgálhatják az árfolyamrés kikötésének tisztességtelenségét a szerződésekben, és ha érvénytelennek találják egy-egy dokumentumban ezt a pontot, azt kijavítva érvényessé tehetik a paktumokat.
Pár százezer forintra számíthatnak
A hitelintézetek többségénél 4 százalék körüli marzs van a vételi és eladási árfolyamok között. Tehát egy olyan ügyfél, aki 50 ezer svájci frankos hitelt 150 forint körüli árfolyamon vett fel, és átlagosan havonta 50 ezer forint körül törlesztett, a folyósítás után nagyjából 150 ezer forintot, a havi törlesztőrészletek után pedig ezer forintot és annak kamatait kaphatja vissza. A deviza jelzáloghitelesek csak a 2011 előtti részleteknél érvényesíthetik ezt. 2010 decemberétől ugyanis a bankoknak saját középárfolyamukon vagy a jegybank hivatalos árfolyamán kell kiszámítaniuk az aktuális törlesztőrészleteket. Így egy átlagos devizahiteles legfeljebb néhány százezer forint visszatérítésére számíthat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.