Szótagolva mondja: pa-pa!
A téli közmunkaprogram keretében a képzéseken résztvettek 3 százaléka a saját személyes adatait sem tudta leírni – közölte a parlament honlapján a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály egy írásbeli kérdésre válaszolva leírta, hogy az úgynevezett alapkompetencia-fejlesztő tanfolyamokat felügyelő Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) adatai szerint az oktatáson a közfoglalkoztatottak 8 százaléka a legegyszerűbb feladatokat is képtelen volt megoldani olvasási, szövegértési problémák miatt.
A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési programban december és március vége között 100 ezer fő részére biztosítanak képzési lehetőséget. Ebből mintegy 50 ezren szakmát is szerezhetnek. A 24 milliárdos költségvetésű „Újra tanulok” kiemelt programban tanulók 24,38 százalékának a teljesítménye 30-50 százaléka között volt, ők azok, akik saját adataikat le tudták írni és finommotorikus készségük az írás tanulásához megfelelő, de fejlesztésüket az alapoktól célszerű kezdeni. A képzésbe vontak 36,35 százaléka az elégséges szintet nem érte el. A felnőtt tanulók 9 százaléka teljesített 90 százalék fölött.
Varga szerint számukra más anyagokat építettek be a tananyagba, illetve a munkaügyi szervezet más típusú képzésbe irányította át őket.
„Miért alázza meg а kormánya nehéz sorsú embereket?” – kérdezte Vargát Szekeres Imre Az MSZP-s képviselő szerint a közmunkások a téli felzárkóztató foglalkoztatások képzések és fejlesztések helyett inkább megaláztatásban részesültek. Olyan feladatokat kell felnőtteknek végrehajtaniuk, amelyeket óvodában, legfeljebb általános iskola első osztályában tanítanak.
Példaként említette, hogy szótagolva olvassák а „ma-ma”, „ра-ра”, „ci-сa” szavakat, majd meg kell találniuk а hozzájuk tartozó képet. Tanítják a magánhangzók kiejtését és tesztelik őket, hogy ismernek-e például „a” betűvel kezdődő szavakat. A képzésen az ujjaikon kell elszámolni ötig, két egyjegyű szám összeadását is feladatnak adják. Páros munkában kell megbírkózni olyan feladattal, hogy például 10-ből 2-őt kivonjanak.
Szekeres szerint ezt sokan nehezményezik, például olyanok akiknek egy, vagy két tanult szakmája is van, s évtizedekig volt munkahelyük. Akik kifogásolják a képzést, azok pedig azt a választ kapják, hogy „nem kötelező résztvenni, de akkor pénzt se kapnak” (nettó 50 600 forintot).
Varga szerint a közmunkások oktatásában, képzésében olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek az állami erőforrások megfelelő kihasználását biztosítja. A TKKI az alapképességet fejleszti, valamint a 7-8. osztályos felzárkóztató képzéseket szervezi. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő programok lebonyolítására ajánlattételi felhívást tettek közzé, amelyre piaci felnőttképző intézetek pályázhattak. Kiemelte: a TKKI-nak több mint 20 éves felnőttképzési tapasztalata van.
Az MSZP-s Sós Tamás korábban azt közölte, hogy több esetben is „címkézettek” voltak a pályázatok, kidolgozásukra nem lehetett elég az eredeti kiírás szerinti pár hét, mivel korábban ez legalább két hónapot vett igénybe. Sérelmezte, hogy az iskola fenntartó Klik-nek és a vidékfejlesztési tárcának olyan intézményei is jelentkeztek, amelyek nem rendelkeztek akkreditációval, csak később, „lóhalálában” engedélyeztették a tananyagot és a képzést. Sós szerint több helyen már a pályázat előtt több megyében előre megmondták „ki mit fog nyerni és mit fog megcsinálni”. Varga hangsúlyozta: mindenben a törvényes keretek szerint jártak el. Olyan intézménnyel nem kötnek szerződést, amely a szerződéskötés időpontjára nem rendelkezik az előírt engedélyekkel.
Idén 183,3 milliárd jut a közfoglalkoztatásra
Varga Mihály közölte, a közfoglalkoztatásra az idén 183,8 milliárdot tervez a központi büdzsé, 2011-ben ez az összeg 59,8 milliárd volt. 2011-ben 58,6 ezren dolgoztak közmunkásként, 2012-ben 90,8 ezren, 2013. első kilenc hónapját tekintve már 122,4 ezren. A tárcavezető emlékeztetett, a kormány által bevezetett közfoglalkoztatási bér összege 2011-ben 57 ezer, 2012-ben 71 800, 2013-ban 75 500 volt, 2014-ben 77 300 forintra nőtt, hogy a segélynél vonzóbb legyen. Az eltartott gyerekek után a személyi jövedelemadóból (illetve 2014-től az egyéni járulékok terhére is) érvényesíthető adókedvezmény miatt a közfoglalkoztatottak nettó jövedelmi pozíciója (bizonyos esetekben) jelentősen javulhatott a segélyezettekéhez képest – közölte.
