Zászló- és lufieregetéses záróülés

Az utóbbi időkben „már megszokott” rendbontással ért véget tegnap a 2010-14-es parlamenti ciklus. Az április 6-i választások előtt utoljára összegyűlt T. Ház ülésének elején öt PM-es képviselő narancsszínű lufikat engedett el az ülésteremben olyan feliratokkal, amelyeken a Fidesz korábbi „elszállt” választási ígéretei voltak. A kollektív befektetési és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a külföldiek földszerzése ellen tiltakozva az elnöki emelvényhez ment, és magához vette az egyik európai uniós zászlót. Példáját követte a korábban jobbikos, most független Lenhardt Balázs. Végül a lobogókat kidobták az ablakon (később Gaudi-Nagy a visszavitt zászlót a WC-be rakta).

A képviselők érdemi munkát is végeztek, több határozathozatal is született. A megszavazott kollektív befektetési formákról szóló jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. A befektetési alapkezelő akkor kaphat engedélyt, ha rendelkezik legalább 125 ezer eurós, ingatlanalap kezelése eseten legalább 300 ezer euró induló tőkével.

Megválasztották a Független Rendészeti Panasztestület tagjait hat évre. Elfogadták az új házszabályt, mely a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal legyenek az ülések (egy-, két-, háromhetesek).

A paksi bővítés ellen tiltakozó négy LMP-s képviselőt összesen 804 ezer forintra büntették. Az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottságnak március végéig kell elkészítenie a jelentését.

Utoljára ülésezett 386 fős parlament (a ciklus végére 381 főre csökkent a szám), a választások után 199 fős lesz a T. Ház. A 2010-2014-es ciklusban mintegy 342 ülésnapon mintegy 3452 óra alatt

321 új törvény, 538 törvénymódosítás, 420 országgyűlési határozat és 4 új politikai nyilatkozat született meg, összesen 1283 döntés. Ez rekordot jelent, pedig a korábbi ciklusokban törvények százait kellett az unióval harmonizálni. A kormányzó Fidesz-KDNP kétharmados többségével kedvére gyárthatta a törvényeket, határozatokat, többször is módosíthatta az alkotmányt. Ritkán fogadtak be ellenzéki módosításokat, a korábbi ciklusokban több lehetőséget kaptak.

A kormányoldal új divatot teremtett, mivel a benyújtott törvényjavaslatok jelentős része már nem a kormányzattól, hanem a kormánypárti frakcióktól eredt, főként egyéni képviselői kezdeményezések révén, így még az alaptörvényt is módosították. Ez felgyorsította a törvényhozást, amit neheztelt is a követhetetlen tempóra hivatkozva az ellenzék. Gyakori volt a kezdeményezések péntek késő délutáni benyújtása, sokszor csak a bizottsági ülések előtt kapták meg az indítványokat a honatyák.

A gyors tempó miatt sokszor maga a kormányoldal volt kénytelen többször is módosítgatni, a pontatlanságok, vagy esetleg alkotmányos aggályok miatt. Egyes területeken, mint az oktatásban még konfliktus is volt a KDNP és a Fidesz között a nézetkülönbségek miatt, így fideszes módosítókkal bombázták a KDNP-s kezdeményezéseket.

Az ellenzék sérelmezte azt is, hogy több esetben nem volt elég idő a vitára, vagy a kényes témákat éjszakai időpontokra helyezték.

Sólyom László volt államfő szerint gyakorlattá vált, hogy az alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az alkotmány átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament, az Alkotmánybíróság véleményét gyakran felülbírálták. A ciklus első felében Schmitt Pál államfőként nem nagyon fogalmazott meg aggályokat, Áder János már küldött vissza megfontolásra törvényeket.

Simon házánál is járt a nyomozóügyészség. Nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában (az újabb változatokban sem) a bécsi számláján elhelyezett összeget, melynek értéke tavaly októberben 228 millió forint volt. A mentelmi bizottság szerint szándékosan közölt valótlan adatokat. A testület vezetője, a KDNP-s Rubovszky György közölte, a bizottság március 31-ig készíti el majd jelentését az eltitkolt százmilliókról.

Simon házánál is járt a nyomozóügyészség. Nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában (az újabb változatokban sem) a bécsi számláján elhelyezett összeget, melynek értéke tavaly októberben 228 millió forint volt. A mentelmi bizottság szerint szándékosan közölt valótlan adatokat. A testület vezetője, a KDNP-s Rubovszky György közölte, a bizottság március 31-ig készíti el majd jelentését az eltitkolt százmilliókról.-->