Diplomáciai csatározások

Hat nap maradt arra, hogy diplomáciai megoldást találjanak az ukrajnai válságra. Március 16-án vasárnap ugyanis jelen állás szerint megtartják a népszavazást a Krím-félsziget sorsáról. Amit most tudni lehet: nem kétséges, hogy a voksolók többsége az Oroszországhoz tartozásra mond igent. Ez pedig kilátástalan helyzetet teremt. Vagyis az a nagy kérdés, hogy lekerülhet-e napirendről a referendum, amit ma egyedül Moszkva lenne képes megakadályozni.

A Kremlnek azonban esze ágában sincs ezt szorgalmazni, inkább azt az álláspontot képviselik, hogy nem avatkoznak bele mások ügyeibe. Igaz, vasárnap hatalmas orosz katonai konvoj érkezett teherautókon a Krímbe, amelyet hivatalosan nem minősített Moszkva. Erről nem szólt Vlagyimir Putyin orosz elnök sem, noha az utóbbi három napban ő is megállás nélkül egyeztet nyugati vezetőkkel. Annyi helyzeti előnye mindenképp van, hogy őt hívják és nem ő kezdeményezi a telefonos beszélgetéseket.

Barack Obama amerikai elnök például egy órán át ecsetelte a Washington által elképzelt rendezési forgatókönyveket – eredmény nélkül. A hétvégén a telefonálók sorába beállt Angela Merkel német kancellár, illetve David Cameron brit miniszterelnök is. Egyetlen téma volt: a krími népszavazás. Annyit tudni, hogy Putyin leszögezte: teljesen törvényesnek tartja, ha a Krímben élők kinyilvánítják az akaratukat.

Az új ukrán kormányfő azonban hallani sem akar erről. Arszenyij Jacenyuk elképzelhetetlennek és minden európai normát felborítónak nevezte, hogy Oroszország egyre jelentősebb katonai nyomást gyakorolva a félszigetet elcsatolná. Jacenyuk még a hét első felében Barack Obamához utazik, akivel immár nem is a gazdasági kérdésekről tárgyal első körben, hanem a robbanásig feszült politikai helyzetről. Az egyeztetésekbe az orosz és az amerikai külügyminiszter szintén beszállt, John Kerry telefonon figyelmeztette moszkvai kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Moszkva újabb megengedhetetlen lépését súlyos szankciók követhetik.

A fenyegetések gazdasági téren is éreztethetik hatásukat. A Gazpromnak majdnem kétmilliárd dollárral tartozik Ukrajna, ezért az is elképzelhető, hogy akár ma leáll a gázszolgáltatás Kijev felé. A gázkérdés igencsak fontos Európa sok országa számára is, ezért az unió energiaügyi biztosa, Günther Oettinger sietett mindenkit megnyugtatni, hogy tudomása szerint Oroszország nem csökkenti a földgázszállítást az EU-országokba, mert a Gazprom az üzlet folytatásában érdekelt.

Ha már szankciók és fenyegetések: Kijev tegnap teljes gazdasági és pénzügyi blokádot rendelt el a Krími Autonóm Köztársaság ellen.

Hodorkovszij Kijevből közvetítene

Néhány hete, börtönéből szabadulva, Mihail Hodorkovszkij még úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs a jövőben részt venni a politikai életben. Megváltozott a véleménye. Az orosz olajbirodalom, az egykori Jukosz volt főnöke Kijevbe utazott, ahol nagy tömeg előtt közölte: kész mindent megtenni a válság békés rendezéséért. Egyben bírálta az orosz sajtót, mert szerinte a tényeket teljesen eltorzítva, nagy hatalmi pökhendiséggel számol be az eseményekről. A volt olajmágnás szerepvállalása nyilván csak jelképes lehet Ukrajnában. Hodorkovszkijt többek között csalásért ítélték el, büntetése alatt vállalatát feldarabolták, részben államsoították. Nagy meglepetésre tavaly decemberben Putyin elrendelte szabadlábra helyezését. Hodorkovszkij Németországba, majd Svájba utazott.