Csillagászati tétekkel mérkőzik az USA és Kína a geopolitikai háború legrafináltabb frontján – ez a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán a gazdaságot alakítja át, hanem geopolitikai versenyt is gerjeszt: Kína és az Egyesült Államok rengeteget költ a technológiára és az MI-hez kapcsolódó ágazatokra. A távol-keleti ország MI-befektetései idén elérhetik a rekordmagas 98 milliárd dollárt, ami 48 százalékos növekedés 2024-hez képest.

Ennek nagy részét, 56 milliárd dollárt a kormány biztosítja. Az Amerikai Egyesült Államokban szintén hatalmas növekedés tapasztalható, az első fél évben 162,8 milliárd dollár finanszírozás érkezett a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupokhoz, ami a legmagasabb szint 2021 óta. Kiemelkedőnek számított az OpenAI 40 milliárd dolláros tőkebevonása áprilisban.

A pekingi megközelítés eltér az Egyesült Államokra jellemző, főként a magánszektor által ösztönzött MI-beruházásoktól, mivel Washington inkább törvényekkel igyekszik támogatni az ágazatot. Donald Trump a nyáron számos rendeletet írt alá, amelyek egyszerűsítik a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges infrastruktúra, például az adatközpontok kiépítését.

A rendeletek részeként Trump megtiltotta az amerikai államoknak, hogy saját MI-szabályozásokat vezessenek be. Trump az év elején azt is mondta, hogy az elnöki ciklusa alatt 500 milliárd dollárt szán a mesterséges intelligencia fejlesztésére, beleértve hatalmas adatközpontok építését Texasban.

Kínai–amerikai rivalizálás

Az Egyesült Államok korlátozná Kína fejlődését, emiatt évekkel ezelőtt megtiltotta az MI-adatközpontokba szánt szupercsipek exportját a távol-keleti országba. Az Nvidia emiatt nem adhatja el a csúcskategóriás félvezetőit a kínai cégeknek, de a vállalat nem nem mondott le a hatalmas piacról, és az amerikai exportszabályoknak megfelelőlen kifejlesztett a kínai piacra szánt, gyengébb teljesítményű csipeket  (H20, L20, L2).

Washington idén áprilisban megtiltotta a H20 forgalmazását a távol-keleti országban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, majd júliusban ismét engedélyezte az értékesítést. Az enyhülésre azután került sor, hogy az Nvidia és riválisa, az AMD egy szokatlan megállapodást kötött az amerikai kormánnyal.

Az egyezség értelmében a két cég szállíthat félvezetőket a kínai megrendelőknek, cserébe a vállalatok Kínába irányuló, fejlett csipek eladásából származó bevételük 15 százalékát befizetik az amerikai államnak. A kínai csipgyártók sem tétlenkedtek, és igyekeznek helyben készült félvezetőkkel kiváltani a nyugati technológiát, de egyelőre nem tudták teljesen ledolgozni a lemaradásukat.

Mit nevezünk mesterséges intelligenciának?

Mesterséges intelligenciának összefoglalva azokat a programokat, gépeket vagy szoftvereket nevezhetjük, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek úgy válaszolni vagy viselkedni, mintha természetes intelligenciájú élőlények lennének. Az MI alapvetően a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti az érvelés, a tanulás és a kreativitás területén.

A csetbot pedig olyan számítógépes program, amely képes az emberihez hasonló beszélgetésre úgy, hogy az irányításához nem szükséges emberi beavatkozás. Bármennyi felhasználót képes egyszerre kiszolgálni, és tudásához mérten a legpontosabb válaszokat adja a feltett kérdésekre.