Nem csak a németek örülnek a közalkalmazottak béremelésének
A munkaadók és a közszférában dolgozók szakszervezete, a Verdi kedden jutott megállapodásra arról, hogy 11 hónapon belül két részletben összesen 5,4 százalékkal emelik 2,1 millió közalkalmazott bérét.
Miután az infláció Németországban 1,2 százalék, a megállapodás jelentős reálbéremelést jelent a közszférában. Az egyezség pedig irányadó a magánszektor számára is. Hét németországi iparágban - köztük az építőiparban, amelyben 1,8 millióan dolgoznak és a bankszektorban, amelyben 600 ezren - az idén esedékesek a bértárgyalások. A vegyiparban már megállapodtak arról, hogy a következő 14 hónapban 3,7 százalékkal növelik az ágazat nagyjából félmillió dolgozójának bérét.
A német gazdaság teljesítménye lehetővé teszi a bérek emelését. A foglalkoztatottság rekordokat dönt, az erős munkaerőpiac és a kibocsátás robusztus növekedése növeli az adóbevételeket.
A béremelés éves szinten nagyjából 2,5 milliárd euróval növeli a német közalkalmazottak elkölthető jövedelmét. Ez - és az esetleges béremelések a magánszektorban - érzékelhetően növelhetik a belföldi keresletet, ami jótékonyan hatna az egész német gazdaságban, azon keresztül pedig egész Európában.
Kérdés, mit kezdenek a német fogyasztók a többletjövedelemmel. A megtakarítási ráta Németországban, noha kissé csökkent, még mindig 25 százalékkal meghaladja az euróövezet átlagát - emelte ki az elemző.
Ennek egyik oka, hogy az öregedő népesség egyre súlyosabb terhet ró a német nyugdíjrendszerre, emiatt felértékelődött az öregkori öngondoskodás. A másik ok lélektani: németül az adósság szó egyúttal azt is jelenti, "bűn"; a németek általánosságban idegenkednek attól, hogy hitelt vegyenek föl, nem jellemző rájuk, hogy kiköltekeznének.
