Putyin élő adásban fenyeget

„Az orosz parlament felhatalmazott arra, hogy szükség esetén erőt alkalmazzak az ukrajnai válság megoldására, de remélem, nem jön el ez a pillanat, amikor erre sort kell kerítenem” – mondta Vlagyimir Putyin. Az
orosz államfő élő adásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre a Közvetlen kapcsolat című adásban. A nézők az ország minden részéből már napokkal korábban eljuttathatták kérdéseiket az állami televízióhoz, előzetesen 2,5 millió kérdés érkezett.

A csaknem négyórás élő adásban Putyin most először ismerte azt el, hogy a Krímben orosz katonák is részt vettek a március 16-i népszavazást megelőző műveletekben. Az orosz elnök ugyanakkor azt állította: Kelet-Ukrajnában sem orosz deszantosok, sem tanácsadók nincsenek, csak helyi lakosok, akik ellen Kijev alkotmányellenes eszközökkel lép fel.

Az ukrán kormány ezzel szemben azt közölte: bizonyítékaik vannak az orosz katonai jelenlétre Kelet-Ukrajnában. Egyben úgy döntöttek, hogy jelentősen korlátozzák a Krím félszigeten nyilvántartottak beutazását Ukrajna területére. A rendelkezés szerint a 16 és 60 év közötti férfiak belépését a határátkelőhelyek regionális parancsnoka mérlegelheti.

Az orosz elnök cáfolta azt is, hogy korábban tervezték volna a Krím elcsatolását Ukrajnától. A helyi polgárok kezdeményezésére tartottak népszavazást, ennek eredményét pedig tiszteletben tartják – fogalmazott, hozzátette ugyanakkor, a bekebelezésről részben a „NATO bővítésének veszélye” miatt született döntés. „Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba” – mondta.

A kémbotrány kirobbantója, Edward Snowden is a „nép hangjai” közt volt – persze egy olyan műsorban, amelyből gyakorlatilag hiányoztak az elnököt és rendszerét bíráló kérdések, ezzel alighanem az orosz kormány propagandaeszközévé vált. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Oroszországban bujkáló volt alkalmazottja, miután hosszasan kritizálta az NSA-t, arról kérdezte Putyint, hogy az oroszok megfigyelik-e
magánemberek millióinak kommunikációját. Putyin azt válaszolta: Moszkva nem folytat tömeges megfigyelési programot, az orosz titkosszolgálatok szigorú törvényes felügyelet alatt működnek.

Közben folytatódtak a harci cselekmények Ukrajna keleti részén. A fontos ipari központnak és kikötőnek számító Mariupolban három oroszbarát szakadár fegyveres halt meg az elmúlt napok legnagyobb katonai akciójában. A fegyveresek korábban körbevették a városban található
laktanyát azt követelve, hogy az ott lévő belügyi alakulatok adják
át fegyvereiket.

Csütörtök késő este Genfben diplomáciai megoldást igyekeztek találni a
fokozódó konfliktusra. A svájci városban az Európai Unió, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország külügyi vezetői ültek tárgyalóasztalhoz. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője az esti órákban azt jelentette be, megegyezés született arról, hogy „minden illegális fegyveres alakulatot” le kell szerelni. Kérdéses azonban, ez mire lesz elegendő, hiszen Moszkva továbbra sem ismeri el az új kijevi vezetést.

Nem kell tartani a vámkönnyítésektől

Nem lesz jelentős hatása a magyar mezőgazdaságra az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodásban rögzített engedmények alkalmazásának a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint. Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-ig az ukrán mezőgazdasági terményekre
kivetett uniós vámok jelentős részét megszünteti. A VM közölte: egyes érzékeny mezőgazdasági termékek, köztük a gabona, a sertéshús, a marhahús és a baromfi termékek behozatala vámkvótákhoz kötött az engedmények alkalmazása esetén is, ráadásul az említett termékekből jelenleg számottevő mennyiség nem érkezik Magyarországra.