Gyökeresen megváltozhat az internetes adatkezelés gyakorlata a Google döntés nyomán?

A Bíróság döntésével alkalmazta az európai adatvédelmi reformban megjelenő egyik legvitatottabb jogot, az ún. "felejtéshez való jogot" ("right to be forgotten"). Megállapította, hogy a személyes információk keresőmotor általi indexelése és listázása személyes adatok kezelésének minősül. A Google a személyes adatok adatkezelője és akkor is az európai uniós adatvédelmi irányelvnek megfelelő európai ország adatvédelmi jogát kell alkalmazni, ha az indexelés az USA-ban történik (jelen ügyben a spanyol jogot). A Bíróság szerint a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy egy személy nevére való keresés találati listájáról kérésére törölje a harmadik fél által közétett, e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó linkeket, amennyiben azok már inadekvátak, irrelevánsak, vagy már nem szükségesek arra a célra, amely célból rögzítették azokat.

A döntés nehéz helyzetbe hozhatja az online keresőmotort üzemeltető szolgáltatókat. Mostantól a cégekhez érkező személyes adatok törlésére vonatkozó bejelentések esetén vizsgálniuk kell, hogy az - a fenti igen tág szempontrendszer alapján - megalapozott-e. A vizsgálatnak arra is kell kiterjednie, hogy vajon a tárolás megszüntetéséhez való jogra is kiterjedő személyes adatok védelme, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogok nagyobb súllyal esnek-e számításba, mint a keresőmotor működtetőjének jogos érdekei, illetve mint az információszabadsághoz fűződő általános érdek. Mindamellett, hogy a keresési eredmények kevésbé lesznek megbízhatóak, ez súlyos kötelezettségeket róhat az adatkezelőkre, és az internet használatára is jelentős kihatással lehet a jövőben.