Magyar Péterék kiszivárgott adóterve: a brutális emelés kinyírhatja a vállalkozásokat – olyan tömeges munkanélküliség jöhet, mint a Bokros-csomag idején

Magyarország messze nem adóparadicsom – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A közgazdásszal azután beszéltünk, hogy az Index megírta: nemcsak az szja, hanem több más adónem brutális emelésére is készül a Tisza Párt. A lap információi szerint a jelenlegi 9 százalékról 25 százalékra emelnék Magyar Péterék a társasági adó kulcsát.

Sebestyén Géza szerint igaz, hogy a 9 százalékos magyar társasági adó az EU-ban a legalacsonyabb, ám nem sokkal kisebb, mint a bolgár (10 százalék) vagy a ciprusi és ír (12,5 százalék). Sőt, ha a magyar iparűzési adót is figyelembe vesszük, akkor végképp kijelenthető, hogy a hazai adórendszer bár nagyon kedvező, de nem lóg ki lefelé az európaiból, illeszkedik hozzá. Azaz bár tény, hogy a kifejezetten alacsony elvonású országok között vagyunk, ha társasági adót nézünk, ám az adóparadicsom kifejezés olyan messze áll a valóságtól, hogy ilyet csak az mondhat, akinek köze nincsen a tényekhez. Felhívta a figyelmet arra:

Hozzátette, hogy a valódi adóparadicsomok, mint például

• Bermuda,
• Cayman
• és Bahamák

0 százalékos társasági adót és gyakran pénzügyi titkosságot kínálnak. 

A nyereségadó emelése kinyírná a hazai vállalkozásokat

A társasági nyereségadó emeléséről beszélni nem igazán világos, hogy miért éri meg egy olyan pártnak, akinek eddig a teljes kampánya arra alapult, hogy minden jó dolgot, minden kedvezményt megtartanak, sőt, csak bővíteni fognak. Ez itt nem egy bővítés lenne, hanem gyakorlatilag a magyarországi vállalkozások kinyírása. Ennyire drámai adóemelésről nem igazán tud az elemző nemzetközi példát mondani.

A nemzetközi irodalom szerint a nagy kulcsemelések visszafogják a beruházásokat és tőkemenekítést okozhatnak, csökken a GDP, a foglalkoztatás, akár a bérek is – emelte ki az elemző. Hozzátette: nem csoda, hogy ilyen jelentős emelések nem szoktak történni, ahogyan az sem, hogy még Bangladesben is rájöttek, hogy hibás volt az emelés, és a következő két évben két lépésben 27,5 százalékra vágták az adókulcsot. 

A sávos tőkejövedelem-adót is emelnék

A cikk információi szerint a céges osztalékok után az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó. Efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni. Az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint egy ilyen lépés végképp elvágná a magyar piacot a nemzetközi befektetőktől, de még a hazaiak is inkább külföldön vállalkoznának, vagy egyszerűen bezárnák a cégüket. Hangsúlyozta: 40 százalékos osztalékadósávról egyedül Dániában tud. De mindenki el tudja képzelni, mennyire lenne könnyű tőkét, beruházást bevonzania magyar vállalatoknak ilyen adókörnyezetben, tekintettel arra, hogy a régió országaiban ekkora kulcsok sehol nincsenek – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy a lengyel osztalékadó például 19 százalék.

– emelte ki, hozzátéve: az, hogy egy ilyen intézkedés a magyar tőkepiacokat is taccsra vágná, már úgy tűnik, beszélni sem érdemes. Hiszen kit érdekel a részvényportfóliójának összezuhanása, ha elveszíti az állását. Azonban mégiscsak fontos erre is kitérni, mert ez a nyugdíj-megtakarítások értékét tizedelné meg, komoly életminőség-romlást hozva a magyaroknak hosszú távon. 

És ne felejtsük el, Laffer híres görbéje már régen megmondta, hogy egy drámai adóemelés nem növeli, hanem csökkenti az állam bevételeit is – mondta Sebestyén Géza. Azaz paradox módon egy ilyen adócsomag nemcsak a magyar lakosságnak és az itt lévő vállalatoknak lenne végzetes, hanem a magyar költségvetés bevételeit is csökkentené.