Megalakult a parlament
Meghallgatták és elfogadták a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetőjének beszámolóját, akik zökkenőmentesnek ítélték meg az április 6-i voksolást. Az NVI elnöke, Pálffy Ilona meggondolandónak nevezte néhány szűkre szabott határidő meghosszabbítását és a levélszavazás regisztrációjának egyszerűsítését.
Az Országgyűlés korelnökéből – a 78 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a 8 legfiatalabb képviselőből álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. Az új parlamentnek a korábbi 386 helyett 199 képviselője lesz (valamint 13 nemzetiségi szószóló), akik tegnap letették esküjüket. A pártok megalakították a képviselőcsoportjukat, a Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti. Elfogadták az új bizottsági struktúrát a korábbi 20 helyett 15 testület lesz, melyből ötöt vezethet majd az ellenzék.
A már új munkarend szerint dolgozó T. Háznak az előző ciklusból 154 folyamatban lévő indítványa maradt. Az új országgyűlés tárgysorozatára 80 előterjesztés – nyolc, a kormány által benyújtott törvényjavaslat, két határozati javaslat, 69 jelentés és egy még 2008-ban beterjesztett, az Alkotmánybíróság döntésére váró, elfogadott törvény (amely az ember méltóságát sértő magatartásokkal szembeni védelemről szól) – kerülhet.
Külön döntés nélkül kikerül a tárgysorozatból 19, a kormány által benyújtott, valamint 55 beszámolásra kötelezett jelentés. Az előző parlamenti ciklusból a következőre átvinni a kormány által benyújtott javaslatokat lehet, akinek a mandátuma lejár (így képviselőnek vagy frakciónak), annak a javaslatát nem fogják tárgyalni. Az új kormány dönti majd el, hogy mely ügyeket tartja meg (erre leghamarabb júniusban kerülhet sor), nagy fajsúlyú ügy nem maradt tárgysorozatban.
A legrégebbi, kormány által benyújtott javaslat még 2008-ból származik, amely az egységes támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szól. 2011-ből maradt meg egy kistérségi társulásokról szóló módosítás, míg márciusból egy járási bíróságokról szóló kezdeményezés maradt fenn. A tárgysorozatból lekerülő jelentések között van olyan kormánydokumentum, amely még 2003-ból származik (egy titkosított honvédelmi), míg a beszámolásra kötelezettek (például MNB, MTA, OIT, MTV, rádió) által készítettekben előfordul 1999-es (az ügyészség tevékenységéről szóló) is.
Kövér László újra házelnök lett
Az Országgyűlés elnökének ismét a fideszes Kövér Lászlót választották meg. Alelnök lett a fideszes Jakab István, Lezsák Sándor, Gulyás Gergely, a KDNP-s Latorcai János, az MSZP-s Hiller István és a jobbikos Sneider Tamás. Utóbbi megválasztását, amit a Jobbik elnöke, Vona Gábor a demokrácia győzelmének nevezett a Fidesz (Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Lázár János, Navracsics Tibor kivételével) és a KDNP is támogatta. Nemmel szavazott az MSZP, a függetlenek, az LMP tartózkodott. Sneider jelölése ellen az MSZP és az LMP korábban szkinhed múltja, valamint amiatt tiltakozott, hogy jogerős ítélet volt ellene erőszakos cselekmény miatt. A háznagy újra a fideszes Mátrai Márta lett.
