Ukrajna: a népszavazás után már nincsen visszaút?
A konzervatív Figaro szerkesztőségi írása szerint a népszavazással Ukrajna átlépett egy olyan határt, ahonnan már nincs visszaút, és megvan a kockázata annak, hogy további térségek is követik a példát.
Az ország alkotmánya szerint törvénytelen, a nyugati hatalmak szerint pedig illegitimnek ítélt népszavazásokat nem lehet csak egyszerű bohózatnak nevezni, ahogy azt az ukrán kormány teszi - hangsúlyozta a lap, amely szerint a magas részvétel egyszerre volt válasz Moszkvának és Kijevnek is. Ez utóbbi, a rossz európai és amerikai tanácsokra hallgatva, semmit nem tett az orosz nyelvű lakosság aggodalmainak csillapítására - vélte a Le Figaro.
A baloldali Libération hazugságnak és olyan komédiának nevezte a népszavazásokat, amelyek célja, hogy "demokratikus látszatot adjanak a Vlagyimir Putyin emberei által szervezett és levezényelt hatalomátvételnek". A lap sajnálja, hogy az "európai vezetők továbbra is megelégednek korlátozott szankciókkal és lenyelik a durva manőverezéseket egy olyan országban, amely tévedett, amikor hitt az Európai Unió ígéreteiben és eszméiben".
A balliberális Le Monde című napilap úgy értesült, hogy Franciaország biztosan nem fogja felfüggeszteni a két Mistral típusú helikopterhordozó hadihajó leszállítását Oroszországnak. Az 1,2 milliárd eurós szerződés nem szerepel az Moszkva elleni esetleges újabb uniós szankciók listáján - írta a lap a francia elnöki hivatalra hivatkozva.
"Csapdába került" az ukrán kormány a keleti országrészekben rendezett önállósodási népszavazások után - írta hétfői elemzésében a Financial Times.
A londoni gazdasági napilapnak nyilatkozva ezt a kifejezést használta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, de Kijev az újság kommentátorai szerint is komoly dilemma elé került.
Ha az ukrán kormány nem tesz semmit - mondják -, akkor az oroszpárti szeparatisták fokozatosan átveszik az ellenőrzést az egész térség felett, ha azonban folytatja a fegyveres biztonsági műveleteket a régióban, akkor a lakosság éppen azon rétegét haragítja még jobban magára, amely felett meg akarja őrizni fennhatóságát. Mindemellett az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a "békefenntartást" és "az orosz ajkú lakosság védelmét" célzó katonai beavatkozásra.
A Financial Times által idézett elemzők szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy Moszkva a Krímhez hasonlóan a kelet-ukrajnai térséget is annektálná, mivel egy ilyen lépés sem a térségben, sem Oroszországban nem lenne népszerű.
A népszavazás azonban mindenképpen Vlagyimir Putyin orosz elnök malmára hajtja a vizet, mivel még több muníciót ad a kezébe az Ukrajna "föderalizálását" célzó stratégiájához. E stratégiával Moszkva a kijevi kormány meggyengítését igyekszik elérni, és azt, hogy Ukrajna jelentős területei orosz befolyás alá kerüljenek - áll a Financial Times hétfői elemzésében.
Ukrajna szétdarabolódásának veszélyéről a lap azt írta, hogy a donyecki és a luhasznki terület máris "szürke zónává" kezd válni: jóllehet a nyugdíjakat, a fizetéseket és az adminisztratív funkciókat továbbra is Kijev biztosítja, a szeparatisták azonban "legázolták" a rendfenntartásért felelős helyi kormányszerveket, és valójában már ők irányítják az állami tevékenység jelentős részét.
A fő aggodalomforrás Kijevben és a nyugati fővárosokban egyaránt az, hogy főleg Donyeck elindul egy olyan kisállami lét felé, mint például a jórészt orosz ajkúak lakta Dnyeszteren túli terület, amely az 1990-es években szakadt el Moldovától, és azóta "a csempészet és a bűnözés szinonimájává vált" - áll a Financial Times hétfői írásában.
