Egy olyan ország szorongatja a Wizz Airt, ahol több mint 20 százalékos a piaci részesedése, és 14 millió utast szállított – megszólalt a légitársaság: „Maradni akarunk!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben a légitársaságok a közel-keleti konfliktus és az azzal összefüggő üzemanyag-ellátási nehézségek miatt több kihívással is szembesültek, az egyik szomszédos ország most úgy tűnik, újabb akadályt gördített a kifutópályára. A szerb Polgári Légi Közlekedési Igazgatóság márciusban módosított szabályozása megváltoztatta a külföldi légitársaságok működési feltételeit. A lépést több külföldi cég is élesen kritizálta, többek között a Wizz Air.
A márciusi módosítás a külföldi légitársaságok szerbiai járatengedélyezését szigorította, főleg a menetrend szerinti járatokra és a négynél több charterből álló sorozatokra. A probléma ezzel az, hogy ha nincsen nemzetközi egyezményben biztosított megfelelő forgalmi jog, akkor a külföldi légitársaságnak egyes esetekben be kell szereznie a szerb belföldi légitársaságok hozzájárulását – számolt be róla június elején a Délhír szerbiai magyar hírportál.
Ez vitatott intézkedés, mert a gyakorlatban az Air Serbiát védő, versenykorlátozó eszközzé válhat: egy hazai versenytárs beleszólhat abba, hogy külföldi szereplő indíthat-e bizonyos szerbiai járatokat. A változtatás igencsak nehéz helyzetbe hozza a nem szerb tulajdonú légitársaságokat, így a Wizz Airt is, amely közleményében kritizálta is.
A régi, 2015 óra érvényben lévő szabályban is szerepelt egy hasonló elem bizonyos charterjáratok esetében, ahol szintén a hazai légitársaságok írásos hozzájárulása kellett, és ezt el is lehetett utasítani abban az esetben, ha az egyik szerb szereplő maga is képes volt és szándékozott is a járatot hasonló időben és kapacitással üzemeltetni.
A mostani szabályozás emellett adminisztratív szempontból is szigorúbb, ugyanis a rendszeres járatokat szezononként kell engedélyeztetni a hatóságokkal, legalább 30 nappal az első járat előtt.
Megszólalt a Wizz Air a szerbiai helyzetről
A szerbiai fejleményekkel kapcsolatban megkerestük a Wizz Airt. A magyar gyökerű légitársaság elmondta, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik a közép- és kelet-európai stratégiájában. Jelenleg 29 útvonalon, tíz országba közlekednek az országból, széles utazási lehetőségeket kínálva a szerbiai utasok számára olyan népszerű városokba, mint Berlin, London, Milánó, Róma vagy Párizs.
Az elmúlt 15 évben a Wizz Air jelentősen bővítette jelenlétét az országban, és mára Szerbia vezető diszkont-légitársaságává vált mintegy 22 százalékos teljes piaci részesedéssel. Jelentős beruházásokat hajtottak végre az országban, több százmillió euróval járulva hozzá az ország gazdaságához. „Négy repülőgépet állomásoztatunk Belgrádban, és eddig több mint 14 millió utast szállítottunk az országba és onnan” – mutattak rá.
A légitársaság szerint a szabályzat módosítása ellentétes az Európai Közös Légtér (ECAA) megállapodásban szereplő forgalmi jogok gyakorlati alkalmazásával. Úgy vélik, hogy az új szerb szabály gyakorlatilag korlátozza ezeknek a jogoknak a gyakorlását azzal, hogy előírja a járatfordulók nagyon specifikus szerkezetét (vagyis hogy azoknak uniós területről kell indulniuk). A Wizz Air az elmúlt hónapokban többször kezdeményezett egyeztetést a szerb hatóságokkal, azonban egyetlen alkalommal sem kapott választ.
A változások miatt akár az a helyzet is előfordulhat, hogy a légitársaság csak befelé üzemeltet járatokat, vagyis a szerbiai repülőterek csak célállomásként szerepelnek a menetrendben, de kifelé nem visznek utasokat.
A cél azonban továbbra is az, hogy Belgrádban maradjanak, a szerb piacon is növekedjenek,
és ezzel megmaradjanak azok a közvetlen és közvetett munkahelyek, amelyek a szerbiai jelenlétükhöz köthetők.
A téma kapcsán kérdéseket küldtünk az Air Serbia légitársaságnak is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a Világgazdaság megkeresésére.
Kilőttek a Wizz Air részvényei, sikerült elkerülni a veszteséget
Csaknem nullszaldóba fordult a Wizz Air nettó eredménye március végén lezárt üzleti évében, ám mégis sikerült 1,3 millió euróval a vonal fölött maradnia, miközben mind az árbevétele, mind az EBITDA-ja markánsan bővült – derült ki a légitársaság reggel publikált éves gyorsjelentéséből.
A diszkontszolgáltató menedzsmentje ugyanakkor annyira átláthatatlannak tartja a geopolitikai helyzetet, főként a Hormuzi-szoros lezárása és az iráni konfliktus miatt, hogy az április 1-jén már megkezdett pénzügyi évére nézve mindenféle pénzügyi előrejelzéstől tartózkodik.
