Nagyon óvatosan kezelik a G7-csúcson Trumpot: nem szeretnék, ha otthagyná az egészet, aztán megint kitálalna – „Barátom, nem értem, hogy mit művelsz...!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEmmanuel Macron és Donald Trump viharos diplomáciai kapcsolatának hangnemét egy csaknem egy évtizeddel ezelőtti emlékezetes kézfogás alapozta meg a Bastille-napi katonai parádén.
A francia és az amerikai elnök akkor látványosan egymás felé rántotta a másikat egy, a barátságosság mögé rejtett dominanciaharcban. Ez a dinamika később is visszaköszönt az Iránnal, az ukrajnai háborúval és a kereskedelmi vitákkal kapcsolatos nézeteltérésekben.
Nagyon óvatosan kezelik a G7-csúcson Trumpot, nem szeretnék, ha otthagyná az egészet
Macron hétfőtől a francia Alpokban fekvő Évian-les-Bains üdülővárosban fogadja Trumpot és a G7-csoport többi vezetőjét. Ez lesz az első ilyen csúcstalálkozó azóta, hogy az Egyesült Államok háborút indított Irán ellen.
Az első elnöki ciklusuk idején még látványos személyes összhangot mutató „bromance”-ot azonban mára jóval keményebb, tranzakcióalapú kapcsolat váltotta fel, amelyet Trump stílusa határoz meg. A viszony több okból is romlott köztük azért, mert Macron következetesen kiállt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett, illetve bírálta az iráni hadműveletet.
Ennek ellenére Párizs úgy alakította ki a G7 napirendjét, hogy az lehetőleg ne provokálja az amerikai elnököt.
A cél az, hogy Trump ne robbantsa fel a tárgyalásokat, és ne távozzon idő előtt, ahogyan a tavalyi kanadai G7-csúcson tette.
Európa és Amerika egyre távolabb kerül egymástól
Mivel a megbeszéléseket várhatóan az iráni és az ukrajnai háború uralja majd, Macron és más európai vezetők számára egyre nyilvánvalóbbá váltak a Trump kiengesztelésére építő stratégia korlátai.
Európából nézve Trump jelentősen gyengítette a transzatlanti kapcsolatokat:
- vámokat vetett ki az Európai Unióra,
- felvetette Grönland annektálását,
- és az Irán elleni támadással megemelte az energiaárakat.
Trump eközben rendszeresen azzal vádolja európai szövetségeseit, hogy
- potyautasként viselkednek a védelem terén, és
- nem vállalnak kellő szerepet a Hormuzi-szoros blokádjának enyhítésében.
Az Élysée-palota ugyanakkor úgy véli, a csúcstalálkozó a feszültségek ellenére sikeres lehet. „A nemzetközi helyzet olyan, amilyen, de megmutatjuk, hogy fontos ügyekben képesek vagyunk közös nevezőre jutni” – mondta egy francia tisztségviselő.
Európa már nem hajlandó letérdelni
Max Bergmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) igazgatója szerint a megváltozott geopolitikai helyzet miatt megnőtt az összecsapások kockázata.
2025-ben az európaiak még hajlandók voltak elfogadni a térdhajtás stratégiáját. A vezetőik gyakorlatilag megalázkodtak Trump előtt. 2026-ban ezt már kevésbé fogadják el
– mondta. „Néhány európai vezető számára belpolitikai érdek is lehet, hogy szembeszálljon vele” – tette hozzá.
Macron még mindig tud bánni Trumppal
Macron, aki az európai vezetők közül a legrégebb óta dolgozik együtt Trumppal, továbbra is úgy véli, képes kezelni az amerikai elnököt. Nem sokkal Trump második beiktatása előtt meghívta őt a Notre-Dame-székesegyház újranyitására, Trump pedig viszonzásképpen őt fogadta elsőként a Fehér Házban második elnöki ciklusának kezdetén. A két vezető rendszeresen telefonál és üzenetet vált. Ez olykor segít a konfliktusok kezelésében, máskor azonban visszaüthet a szoros viszony. Jó példa erre, hogy januárban Trump nyilvánosságra hozta egyik magánbeszélgetésük üzeneteit. Macron ezekben egyszerre próbált baráti és határozott hangot megütni.
Barátom… Szíriában teljesen egyetértünk. Irán ügyében nagy dolgokat érhetünk el. Nem értem, mit művelsz Grönlanddal. Próbáljunk meg együtt valami nagyot alkotni
– írta Macron, aki egy négyszemközti vacsorát és szélesebb körű ukrajnai tárgyalásokat is javasolt orosz részvétellel.
Kölcsönös tisztelet a nyilvános csipkelődés mögött
Több európai tisztségviselő szerint a zárt ajtók mögött Macron és Trump kapcsolata kemény, de alapvetően tiszteletteljes.
- A francia elnök rendszeresen eltűri amerikai kollégája gúnyolódásait, például az angol kiejtésére tett megjegyzéseket.
- Trump ugyanakkor értékeli, hogy Macron következetesen és nyíltan fogalmazza meg kritikáit.
„A bromance már elmúlt, de van közöttük valamiféle vonakodó kölcsönös tisztelet” – mondta egy tisztségviselő a Financial Timesnak.
Macron többször nyíltan szembement Trumppal. A Fehér Házban például nyilvánosan vitatkozott vele az ukrajnai támogatásról. Az iráni háború második hónapjában pedig bírálta Trump folyamatosan változó nyilatkozatait. „Ez nem show-műsor. Ha valaki komolyan gondolja a békét, nem mondja minden nap az előző napi állításának ellenkezőjét” – mondta egyszer Macron újságíróknak.
Trump viszont láthatóan élvezi, ha Macronon élcelődhet. Egyszer kijelentette, hogy „Emmanuel mindig téved”, nemrég pedig örömmel idézte fel azt a kínos esetet, amikor Brigitte Macron látszólag megpofozta férjét a nyilvánosság előtt.
A felesége nagyon rosszul bánik vele
– viccelődött Trump.
Trump továbbra is kiszámíthatatlan tényező
Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai igazgatója szerint önmagában jelentős eredmény, hogy a két vezető közötti közvetlen kommunikációs csatorna ennyi ideje fennmaradt.
„Macron számítása az, hogy Trumppal együtt vagy körülötte kell dolgoznia. Ezért soha nem támadja nyíltan, és ritkán reagál, amikor Trump sértegeti. Néha azonban meghúzza a határt, ahogy azt Grönland ügyében láttuk. Továbbra is hisz abban, hogy Trump megfelelő manőverezéssel rávehető a helyes döntésekre” – mondta a szakértő.
A világ számos vezetője próbált már hatni Trumpra, vegyes eredménnyel. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök „Trump-suttogóként” pozicionálja magát,
Mark Rutte NATO-főtitkár pedig egyszer „papának” nevezte az amerikai elnököt.
A legélesebb kritikát Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök fogalmazza meg, aki ellenzi az amerikai Izrael-politikát, és ellenáll a katonai kiadások növelésére irányuló nyomásnak.
Trump úgy érkezik a G7-csúcsra, hogy immár a zsebében tudhatja az Iránnal kötendő megállapodást, bár annak egyes elemei még erősen kétségesek. A G7-országok várhatóan egy több mint egy tucat állam hadserege által kidolgozott aknamentesítési tervet is bemutatnak, amely a Hormuzi-szoros megnyitását segítené elő. Francia források szerint a brit–francia kezdeményezés támogatásának megszerzése a csúcstalálkozó egyik fő célja.
Donald Trump ismét a vámfegyverhez nyúlna: az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok 100 százalékos vámot vethet ki a francia borokra és pezsgőkre, ha Franciaország nem törli el az amerikai technológiai óriásokat érintő digitális adót. A fenyegetés egy újabb amerikai–európai kereskedelmi konfliktus lehetőségét vetíti előre, miközben a vita már nemcsak a borászatról, hanem a digitális gazdaság szabályozásáról is szól.
