Kiszámolták, melyik kerületben melyik baloldali párt indulna?

Az MSZP-t, a DK-t és az Együtt-PM-et a Fidesz nagy számolgatásra kényszerítette a választási törvény átírásával. Az új szabály szerint külön fővárosi lista nem lesz, hanem a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármesterből és a kerületi töredékszavazatokból összeálló kompenzációs lista 9 képviselőjéből fog állni a közgyűlés. Ráadásul a kilenc kompenzációs helyre is csak olyan politikus kerülhet, akit polgármesternek is jelöltek. És hogy még nehezebb legyen a széttagolt baloldal dolga: csak olyan párt állíthat kompenzációs listát, amelyik legalább 12 kerületben indít önálló polgármester-jelöltet.

Hogy minden pártnak meglegyen a 12 kerületi jelöltje, mégse vegyenek el egymástól szavazatokat, az MSZP-nek 6, az Együttnek és a DK-nak 5-5 kerületben kell egyedül jelöltet indítania, ahol a másik két párt is beállna mögéjük. Hét körzetben pedig mind a háromnak el kell indulnia - lehetőleg ott, ahol egyébként sem volna esély a győzelemre. Ez a hagyományosan jobboldali Buda nagyobb része (azaz a Várkerület, a II. kerület, a Hegyvidék és Budafok), valamint a Józsefváros, a XVI. kerület és Soroksár lehet.

A hvg.hu szerint várhatóan az MSZP indíthat jelöltet Újpesten, Újbudán, Angyalföldön, Pestszentlőrincen, Kispesten és Pesterzsébeten. DK-s jelölt indulhat Erzsébetvárosban, Kőbányán, Rákospalotán, Rákosmentén, valamint Csepelen. Az Együtt-PM pedig Óbudán, a Belvárosban, Terézvárosban, Ferencvárosban és Zuglóban indulhat.

Áprilisban a parlamenti választáson - közös listán indulva - Erzsébetvárosban, Angyalföldön, Zuglóban, Kőbányán, Óbudán, Újpesten, Pesterzsébeten és az összevont csepeli-soroksári körzetben nyert a baloldal. Egy hónappal később, az EP-választáson már külön indulva az MSZP a XIII. és a XIX.,, a DK a IV., a VIII., a X., a XV., a XVII., a XVIII., a XX., a XXI., a XXII. és a XXIII.,, az Együtt-PM pedig az I., a II., a III., az V., a VI., a VII., a IX., a XI., a XII., a XIV. és a XVI. kerületben lett a legerősebb baloldali párt.