A rendőri brutalitás sem riasztja el a több ezer tüntető diákot Hongkongban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA rendőri jelenlét hétfőn visszafogottabb lett ugyan, de egyes utakon demonstrálók ültek, vagy feküdtek, bankfiókok tucatjai, ékszerüzletek maradtak zárva, más vállalatoknál távmunkában dolgoztak az alkalmazottak. A hongkongi dollár árfolyama hathavi mélypontra süllyedt hétfőn az amerikai dollárral szemben.
Az "esernyős forradalomnak" nevezett hongkongi tiltakozás központi szervezője a Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalom az ázsiai pénzügyi központ üzleti negyedének elfoglalását helyezte kilátásba addig, amíg a kínai törvényhozás döntésének visszavonását nem teljesítik.
Pénteken a kínai külügyi szóvivő a a megmozdulásokat elítélte és kiemelte, hogy Peking tiltakozik a "törvénytelen mozgalmak" külföldi támogatása ellen.
Eközben politikusok, közszereplők, valamint civilek is a rendvédelem aránytalan fellépését bírálták, azok után, hogy vasárnap a rendőrök többek között könnygázt is bevetettek a lázadó tömeg ellen. A tömeget többnyire diákok alkották. Az intézkedések következtében a sérültek száma közel félszázra tehető, egy részüket elláták a helyi kórházakban.
A hongkongi tüntetők azért vonultak az utcára, mert nem értenek egyet a 2017-es kormányzóválasztáson alkalmazni kívánt választási eljárás kereteivel. Peking az "egy ország két társadalmi rendszer" és a "magas fokú autonómia" politikáját alkalmazza az országhoz 1997-ben visszakerült volt brit gyarmat esetében.
Az alaptörvény szerint, illetve a kínai törvényhozás döntése alapján a város mintegy 5 millió választópolgára 2017-ben szavazhat először a kormányzó személyéről, ám az általános választójog csak korlátozottan érvényesülhet, mivel a jelölteket egy több mint ezerfős jelölőbizottság választja ki. Az elképzelés ellenzői ezt a demokrácia megcsúfolásának tartják.
