Az uniós tagságtól a gazdasági növekedést várják az európai integráció résztvevői. Nem azért történt a rendszerváltás, amin 90-es években keresztülmentünk – emelte ki Andor László. Egyes rendszerváltó országok 20-25 százalékát elveszítették a nemzeti jövedelemnek – tette hozzá.
Az elmúlt tíz évben az újonnan csatlakozott országcsoport az uniós felett teljesít. Andor László azonban azt is kiemelte, hogy az a jövedelmi és bérszakadék, ami elválasztja a régi tagországokat és az újakat, nagyon lassan csökken. Ez a szakadék vezet ahhoz a jelenséghez, amely a kelet-nyugati mobilitás kérdése. A tőke nyugatról keletre áramlik, miközben a munkaerő mozgása ezzel ellentétes. Egyes országoknak a teljes munkaképes lakosságából akár 8-10 százalék is egy másik uniós tagországban lehet, a mezőnyt Románia vezeti.
A cseheket is egy jövedelemi szakadék választja el Németországtól és Ausztriától, mégis minimális a munkaerő elvándorlása. A legalacsonyabb szegénységi rátájú, összetartó társadalom – fejtette ki Andor László. Jóval alacsonyabb a jövedelmük, mint a németeké, mégis kisebb a szegénység – mutatott rá.
Magyarországról 2011-ben indul meg a jelentős elvándorlás. Azóta nagyon sokan mennek külföldre, és már közelítjük a lengyel arányt, vagyis a munkaerő 5 százaléka külföldin van. Ez azért történt, mert 2011-ben megnyílt a német és az osztrák itthon pedig a munkavállalókat előnytelen helyzetbe hozták a törvényekkel, és megváltoztak a jövőre vonatkozó várakozások – fejtette ki az Európai Bizottság korábbi tagja.
Az uniós források kapcsán sokszor felmerül a pazarlás, a visszaélés, és a korrupció is, pedig jövőbeli fejlődésünket meghatározzák az uniós források – jegyezte meg.
Andor kiemelte: Magyarország az uniós politikát a bővítés kérdésén keresztül befolyásolhatja. Már Horvátország felvételénél is tudtuk segíteni, a további bővítés érdekünk és egyben felelősségünk is.
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a régió nem zárkózik fel a fejlett uniós tagállamokhoz. Az összes kelet európai ország termelékenysége távolodik a nyugati országoktól, és az egész régió egy nagyon lassú divergenciát él át – hangsúlyozta a közgazdász.
Szerinte az egy keretrendszer, amelyben a kapitalizmus válfajai között kell választani. „Nem tudok olyan mutatószámot, amiben ne a skandináv modell lenne a legversenyképesebb” – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán. A skandináv országokban a korrupció alacsony, az oktatás színvonala magas és a szegénység sem sújtja az állampolgárokat. A közgazdász kiemelte: minden más modell messze le van szakadva tőlük.
Az OECD napokban publikált jelentése szerint a legalsó társadalmi rétegekre kell koncentrálni az erőforrásokat, mert azok az országok tudják a legnagyobb növekedést elérni, akik így tesznek – emelte ki Pogátsa, aki szerint ez jelzi: „empirikus bizonyítékaink vannak arra, hogy nem az angolszász vagy a dél-európai modell sikeres, hanem a skandináv”.
