A Büntető Törvénykönyv szerint nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége valósul meg, ha valaki másról nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz.
A rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető. Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt”, illetve „korrupciós cselekményt követett el”, az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására - írta a Központi Nyomozó Főügyészség.
A rágalmazás miatt indult eljárások későbbi szakaszában a Büntető Törvénykönyv bizonyos feltétek mellett lehetőséget biztosít a tényállítást megfogalmazó személy (az ügy terheltje) számára a valóság bizonyítására.
A valóság bizonyításának elrendelése esetén a bizonyítási teher megfordul, így a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
A valóság bizonyítása akkor eredményes, ha az állított tény valósnak bizonyul. Ilyen esetben az állítást megfogalmazó személy nem tartozik büntetőjogi felelősséggel.
A valóságbizonyítás sikertelensége esetén ugyanakkor a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tényt esetleg valónak tudta.
Amennyiben a rágalmazást hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el, az ügyet nem magánvádas, hanem közvádas eljárás keretében kell vizsgálni.
Mivel a jelen ügyben a feljelentő által kifogásolt kifejezés Vida Ildikót nem mint magánszemélyt, hanem mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét érintette, és a hivatali működésével összefüggő cselekményre utalt, annak vizsgálata közvádas eljárásra tartozik - írta a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Központi Nyomozó Főügyészség a rágalmazás vétségének gyanúja ügyében rendelt el nyomozást, amely így nem meghatározott személy ellen folyik, ezért jelenleg minden olyan nyomozati cselekmény elvégezhető, amely közvetlenül nem érint mentelmi joggal rendelkező személyt - írták.
Amennyiben az ügyben a beszerzett bizonyítékok alapján nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy vonatkozásában a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merülne fel, azt kizárólag azt követően lehetne az érintett személlyel közölni, miután az arra jogosult szerv – a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerint eljárási rendben – a mentelmi jogát felfüggesztette.
Annak indokoltsága esetén, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő.
A vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást.
Amennyiben a diplomáciai mentességet élvező személy mentelmi jogát az arra jogosult felfüggeszti, a nyomozás az adott személy gyanúsítotti kihallgatásával folytatódhat, ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.
