Közélet

Március 15. az összeomlás napja lesz a köztévén

2015. március 15-nek legalább olyan jelentősége lesz a magyar televíziózásban, mint az MTV 1957-es elindulásának és a kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenésének. Az állami média a kormányzati elvárásoknak való megfelelési kényszerében eldobja a köztévé csaknem hatvanéves hagyományát - írta a Népszabadság.

„05.50 Ma reggel, 09.00 Ma délelőtt, 12.00 Déli híradó, 12.45 Ma délután, 18.00 Híradó, 18.30 Ma este, 19.30 Híradó, 20.25 Sporthírek, 20.30 Időjárás-jelentés, 20.35 Ma este, 22.00 Ma éjjel, 00.00 Himnusz. Az egyes műsorblokkokban óránként láthatunk híradót, időjárás-jelentést. Az éjszakai blokkban Világhíradó, angol nyelvű híradó és nemzetközi időjárás-jelentés is helyet kap. Az első adásnapon napközben a március 15-i megemlékezésekről is sok közvetítést láthatunk majd” – mindössze ezzel a programmal és ajánlással kezdi meg működését a nemzeti ünnepen az M1-en az első magyar állami hírtelevízió. A leépítések már megkezdődtak.

Ennek a napnak legalább olyan jelentősége lesz a magyar televíziózásban, mint az MTV 1957-es elindulásának és a kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenésének. Az állami média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetése a kormányzati elvárásoknak való megfelelési kényszerében eldobja a köztévé csaknem hatvanéves hagyományát. A legnézettebb adóból, az M1-ből hírtelevíziót csinál, és a Duna TV-t nevezi ki nemzeti főadónak, ahová átteszi az eddig az M1-en futó szórakoztató műsorokat és filmeket. Csakhogy ez a maradék nézettség erodálásához vezethet – közölte a Népszabadság.

A napilap megszerezte az MTVA 2015. 7. heti (február 9–15.) nézettségi adatait. Az esti Híradót ezen a héten átlagosan 349 ezren nézték. Az Este valójában „kimúlt”, átlagosan 81 ezren voltak rá kíváncsiak. A vasárnap esti „prémium” politikai műsorra, A Lényegre 57 ezren. A március 15-től nemzeti főadónak kikiáltott Duna TV közönségaránya a felnőtt népesség körében a 7. héten egész napra 3,2 százalék, míg főműsoridőben négy százalék volt. Az esti Duna Híradó 66 ezer fős heti átlagnézettséget ért el, a vasárnapi volt a legnézettebb 102 ezer fővel.

Mindeközben a két vezető kereskedelmi tévé híradói hónapok óta minden este egymillióhoz közeli nézettséget produkálnak. Az RTL Klub új közéleti hírháttérműsora, a Magyarul Balóval 23.30-as kezdéssel is közel 200 ezer nézőt vonz. Az ATV már konkurál az állami tévével: a hírcsatorna Egyenes beszéd című műsora és híradója az elmúlt hónapokban több alkalommal is megverte az M1 fél nyolcas híradóját. Az ATV az éles helyzetekben tudott győzni, amikor élőben közvetítette a kormányellenes civil tüntetéseket. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy míg az állami tévé országos lefedettsége százszázalékos, addig a kábelszolgáltatóknál elérhető ATV-t a lakosság 88 százaléka tudja fogni.

Ebben a környezetben borítja fel az állami média vezetése a saját televíziós struktúráját, veszélyeztetve azt, hogy a még meglévő nézői is elpártolnak tőle. Egy azonban biztos: az eddig főműsoridőben átlagosan 200–400 ezer főt vonzó M1 hírcsatornává történő átalakítása borítékolhatóan megroppantja a nézettséget, miután egy kizárólag híreket, hírháttérmagazinokat sugárzó tévé normál hétköznapokon a világ minden országában maximum egy-két százalékos, a magyar lakosságarányhoz viszonyítva 100-150 ezer fős nézettséget tud produkálni. A mostani M1 nézettségének a felét, 100-200 ezer nézőt produkáló Duna TV-re pedig szinte lehetetlen lesz „átterelni” az M1 nézőit. Szakmailag már régen megbukott az állami tévé, most következik a teljes összeomlás. Persze a kormányzat szerint a tévénézők jól járnak az új rendszerrel.

MTVA közmédia állami műsorszolgáltatás
Kapcsolódó cikkek