Kerry az eseményt követően az iráni ENSZ-nagykövet rezidenciáján találkozott Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel. Ez volt a két vezető diplomata első személyes megbeszélése a lausanne-i maratoni tárgyalások után, amelyeken keretszerződés született az atomprogramról, illetve a Teherán ellen bevezetett szankciók majdani feloldásáról.
Az amerikai külügyminisztérium egy névtelenül nyilatkozó magas rangú képviselője szerint a június 30-ig megkötendő, végleges megállapodáshoz vezető útról, illetve a politikai igazgatók és szakértők múlt heti bécsi egyeztetéséről folytatott New York-i eszmecsere "produktív" volt.
"Véglegesítése és végrehajtása esetén a megállapodás elzárja Irán hozzáférési lehetőségét a nukleáris fegyverhez szükséges nukleáris anyagokhoz és a nemzetközi közösségnek megadja a szükséges bizalmat ahhoz, hogy tudja, az iráni nukleáris program valóban békés természetű" - hangoztatta Kerry a világszervezet fórumán.
Zaríf New Yorkba érkezve az iráni állami televíziónak a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával és Németországgal) folyatott tárgyalások még megoldatlan kérdéseiről beszélt.
"Úgy tartjuk, hogy az amerikai kormány felelős a nemzetközi jog szerinti nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséért. Egyetlen kormány sem kerülheti meg ezen kötelezettségeit belpolitikai okok miatt" - mondta az iráni diplomácia vezetője arra utalva, hogy amerikai republikánus szenátorok szigorítani akarnak azon a törvénytervezeten, amely a megkötendő megállapodás felülvizsgálatára jogosítaná fel a kongresszust, tovább nehezítve a nukleáris tárgyalásokat.
Az ENSZ-tanácskozáson az el nem kötelezett országok 120 tagú mozgalmának nevében felszólalva Zaríf azt követelte, hogy az öt atomhatalom haladéktalanul hagyjon fel a nukleáris arzenálja modernizálására és az atomfegyverei élettartalmának meghosszabbítására vonatkozó terveivel, Izraelt pedig - feltételezett nukleáris fegyverei miatt - fenyegetésnek nevezte a közel-keleti régióra nézve.
Kerry a fórumon az Egyesült Államoknak a leszerelés melletti "egyértelmű" elkötelezettségéről beszélt, elismerte ugyanakkor, hogy ennek érdekében Washingtonnak és Moszkvának többet kellene tennie. "A jelentős csökkentések ellenére a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja" - mondta.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész lenne a hadrendből kivont nukleáris robbanótöltetek 20 százalékos csökkentésére, és sürgette Oroszországot, fogadja el azt az amerikai javaslatot, hogy az új START-egyezmény által megengedett szintről további egyharmaddal csökkentsék a nukleáris fegyverek számát.
