Eldőlt: Peking rendezi a 2022-es téli olimpiát

Zsinórban a harmadik olimpiáját kapta meg ma Ázsia: a 2018-as pjongcsangi téli és a 2020-as tokiói nyári játékok után ma a 2022-es téli olimpia rendezési jogát ítélték oda Pekingnek. A szavazásra már csak két jelentkező maradt: Almati és Peking. A kínai főváros végül 44, a kazah Almati 40 szavazatot kapott.

A szavazás nem zajlott zökkenőmentesen: a gépi voksolás után bejelentették, hogy valami probléma van, ezért papíron kellett megismételni a voksolást. (Hogy mi lehetett a baj, azt nem mondták el - a rosszmájúak ezen a ponton felidézhetik a FIFA elleni vádakat, amelyek szerint a 2010-es vb szavazását manipulálták, miután elsőre véletlenül Marokkó nyert Dél-Afrika helyett. Persze egy ilyen helyzetben előre lehetett tudni, hogy egy egyszerű technikai hibánál is felvetődne a gyanú.)

A voksolás előtt egyértelműen Pekinget tartották esélyesnek, ezzel a kínai főváros lett az első hely, amely nyári és téli olimpiát is rendez. A pályázatuk legfőbb erősségének az tűnt, hogy lehetett tudni: semmire nem sajnálják a pénzt, ha fontos előteremteni. (Csak a jelentkezésre Almati 34,5, Peking pedig 30 millió dollárt költött el.) Erre pedig szükség is lesz, mert ugyan a 2008-as olimpia helyszínei a rendelkezésükre állnak, a szabad téri sportágakra még megoldást kell találni. A síversenyek tervezett, a várostól mintegy 140 kilométerre lévő helyszínére egy most még nem létező szupervasúti kapcsolatot ígérnek, és persze az sem kizárt, hogy havat kell gyártaniuk az időjárás miatt.

A kazah fővárosból épp a közeli helyszínekkel próbáltak kampányolni, szerintük a helyszínek jó megközelíthetősége jelenthet ott nagy előnyt. Az időjárás ott is problémát okozhat: míg Pekingnél az lehet a gond, hogy túl meleg van ott februárban, Almatiban a nagyobb hideg okozhat bajt, a mínusz harminc fok sem szokatlan ott a téli olimpia idején.

A kazahsztáni adatok szerint a lakosság 87 százaléka támogatja a rendezést, Kínában pedig 92 százalékos ez a mutató - persze azokban az országokban, ahol a válaszásokat 98-100 százalékos eredményekkel szokták nyerni, ezt nem feltétlen kell komolyan venni.

A környezeti kérdések Kínában jelenthetnek komoly problémát. A Yale egyetem felmérése szerint a levegő minősége egy 100-as skálán Almatiban 95,92-es, Pekingben viszont mindössze 18,81-es.

Annyi tehát már a szavazás előtt biztos volt, hogy egy ázsiai diktatúra fogja megkapni az olimpiarendezés jogát, ami nem sajnálja szórni a pénzt a sportra (az olimpiai charta 6-os pontját pedig, amely a szabadságról és az emberi jogokról szól, átugorják a döntéshozók) - ami további komoly kérdéseket vet fel az olimpiai mozgalom jövőjéről. A változást sürgetők nagy megerősítést kaptak az elmúlt napok híreiből: Boston visszavonta a 2024-es pályázatát az anyagiak miatt, a 2020-as tokiói olimpia szervezői pedig bejelentették, hogy nem épül meg a központi stadion.

Az is nyilvánvaló, hogy a NOB és üzleti partnerei számára különösen fontos a keleti nyitás. Nem is véletlenül: Ázsia óriási piacot jelent a sportban, ami eddig szinte teljesen kihasználatlan volt. 1956 előtt egyáltalán nem rendeztek olimpiát Európán és az Egyesült Államokon kívül (az 1940-es téli olimpia rendezését Szapporo kapta, de az a világháború miatt elmaradt), Ázsiában pedig csak 1964-ben volt először olimpia, akkor Tokióban. Azóta 1972-ben Szapporo téli, 1988-ban Szöül nyári, 1998-ban pedig Nagano téli olimpiát rendezhetett, ám az igazi felfutásra eddig az évszázadig kellett várni: Peking 2008-as rendezése után 2018-tól néhány évre Ázsiába költöznek az olimpiák.

Az anyagi kérdések a 2022-es játékok rendezésénél is a központba kerültek, miután az európai jelentkezők tömegesen léptek vissza. Az első számú esélyesnek tartott Oslo tavaly ősszel vonta vissza a pályázatát. A kisebb kormánypárt nem támogatjta anyagilag a rendezést, a visszavonulás előtti legutolsó alkalommal is csak úgy sikerült költségvetési pénzt adni a pályázatra, hogy az ellenzék besegített a nagyobb kormánypártnak. A legtöbb párt megosztott volt a kérdésben, de később eldőlt: jobb megoldásnak találták a legtöbben, ha mégsem rendeznének olimpiát.

Előttük Krakkó vonta vissza hivatalosan is a pályázatát: a lengyel város lakóinak 70 százaléka voksolt úgy, hogy inkább mégse induljanak.

Stockholm vezetői is úgy döntöttek, hogy mégsem indulnak, ők azzal indokolták a visszalépést, hogy semmi értelme nincs hatalmas pénzeket elkölteni egy kéthetes rendezvényre és olyan sportlétesítményekre, amiket utána annyian és olyan szinten, mint az olimpikonok, úgysem használnának.

2013-ban két nagy esélyes lépett vissza. München városvezetése azt jelezte, hogy amíg a NOB anyagi működése ennyire átláthatatlan, nem szeretnének beszállni az olimpiai lázba (érdekes mellékszála ennek, hogy a NOB elnöke, Thomas Bach, maga is német), Svájcban pedig Davos és St. Moritz lakói közös népszavazáson utasították el az olimpiarendezés tervét.

Trentino még 2011-ben vonta vissza a jelentkezést (ott az volt a terv, hogy közös olasz-osztrák olimpiát rendeznének Dél-Tirolban), Barcelona városvezetése pedig a korai tervek után 2013-ban jelezte, hogy inkább 2026-ra készülnének. Több amerikai város is jelezte, hogy szívesen indulnának, ám az Egyesült Államok olimpiai bizottsága úgy döntött, hogy a 2024-es nyári és a 2026-os téli pályázatra koncentrálnak inkább. Rajtuk kívül Lviv indult volna még, ám az ő pályázatukat még akkor adták be, amikor béke volt Ukrajnában, azóta egyértelmű lett, hogy nem tudják vállalni a jelentkezést sem.

Plágiumvád Tokió ellen

A hét elején mutatták be a 2020-as tokiói olimpia logóját - először még csak azért fanyalogtak sokan, mert nem túl izgalmas a szimbólum, ám azóta már plágiummal is megvádolták a japánokat. A belga Liege színháza jelezte, hogy kísértetiesen az ő logójukra hasonlít az olimpiáé. A japán szervezőbizottság nem kommentálta a vádat.