BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A népvándorlás keltette feszültség munkahelyi nézőpontváltást is követel

Az intenzív, ráadásul félelemmel párosuló érzések még egy sokat próbált vezető esetében is szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezethetnek. A menekültválság egyre több munkahelyen okoz akár a személyeskedésig is fajuló vitákat, pedig ahogy minden krízishelyzet, ez is kezelhető.

Nemcsak képtelenség megbecsülni, melyik szállítmány mikor ér célba, de egyre több személyeskedésig fajuló vita zajlik az irodában arról, hogy mit kellene csinálni a bevándorló tömegekkel – meséli egy szállítmányozó vállalat munkatársa. Egy multinacionális cég középvezetője néhány hete a legnagyobb közösségi oldalon szembesült megdöbbenve vezérigazgatója menekültekkel kapcsolatos érzelemkitörésével.

A krízis – ahogy annak idején a gazdasági válság kitörése is – egyre több munkahelyen vált ki erős indulatokat. Vezető legyen a talpán, aki ilyen helyzetben képes visszairányítani csapata figyelmét a problémamegoldásra, miközben önmagát is kontrollálja.

„Az ember ösztönösen bizonyos fokú biztonságra, kiszámíthatóságra törekszik – persze a saját személyiségének megfelelően. Minden váratlan változás kibillent a komfortzónából, és ha ehhez intenzív – ráadásul félelemmel párosuló – érzések társulnak, az még egy sokat próbált vezető esetében is szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezethet” – tapasztalja Dara Péter vezetőfejlesztő, változáskezelési coach, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember maga is szembesült olyan felső vezetőktől származó véleményekkel a közösségi oldalakon, amelyek nehezen illeszthetők össze egy mintául szolgáló ember képével.

„Nagy kérdés, hogy vajon hányan kérnek – és kapnak – visszajelzést beosztottjaiktól, ismerőseiktől arról, vajon nem lőttek-e a túl a célon, és ha kritikával találkoznak, meghallják-e. Szilárd értékrendre és a saját motivációink, félelmeink ismeretére van szükség egy ágazati, gazdasági vagy társadalmi krízishelyzet kezeléséhez.

Nem szabad elfeledkezni az árnyalatokról: minimalizálni kell a szélsőséges, személyeskedő megnyilvánulásokat, és bármilyen döntés, véleményalkotás előtt érdemes megpróbálni gondolkodni a másik fejével is” – hívja fel a figyelmet Dara Péter. Szerinte azoknál a szervezeteknél, ahol nincs kommunikációs szabályzat, érdemes írásba foglalni pozíciótól függően, hogy kinek meddig terjed a véleménynyilvánítási szabadsága munkaidőn belül és azon kívül például a közösségi médiában.

Az érzelmeket a munkahelyen kívül hagyni nyilvánvalóan lehetetlen kívánalom, ha azonban azok már a feladatok elvégzését akadályozzák, a vezetőnek közbe kell lépnie. Egy gazdasági társaság menedzsmentjének dolga, hogy végrehajtsa azokat a lépéseket, amelyek elvezetnek a tulajdonosok által meghatározott célokhoz. „Akinek a személyisége olyan mértékben torzul bármilyen krízishelyzetben, hogy akadályozza a szervezet előrejutását, és ezen nem tud változtatni még segítséggel sem, azt el kell távolítani” – mondta Dara Péter.

„Fontos az objektív értékelés és annak kimondása, hogy ami történik, azért senki nem hibás, a helyzet viszont mindenkire nagyobb terhet ró a korábbiaknál” – hívja fel a figyelmet Ábri Judit executive coach. Egy szállítmányozási cégnek például többletmunkát, anyagi terhet és bevételkiesést is okozhat, ami a vállalkozás működőképességét is fenyegetheti, ez pedig létbiztonságukban ingathatja meg az ott dolgozókat.
„Természetes, hogy ez pluszfeszültséget szül, de éppen a bajban kell összefogni.

A vezető feladata és felelőssége, hogy ezt a hozzáállást képviselje, és felhívja a kollégák figyelmét arra, hogy tulajdonképpen mindenki a helyzetre és nem egymásra dühös” – véli a szakember. Szerinte egy vezetőnek azt is őszintén el kell mondania, ha éppen nem tud megoldást egy problémára. Sokkal jobban jár, mint a kapkodással, az őszinteség pedig csak hitelesebbé teszi.

„Sok vezetőt az egója sodor olyan helyzetbe, amelyben csak bukni lehet. Sokkal kifizetődőbb a nyílt kommunikáció és az, ha minden érintettet bevon a megoldásba, hiszen az információhiány bizonytalanságot szül, ami feszültséget okoz. Nem felesleges erre időt szánni, mert nagymértékben javíthatja a hangulatot, oldhatja a helyzetből adódó feszültséget. Időt szánni mindarra, ami foglalkoztatja az embereket, sosem felesleges” – mondta Ábri Judit.

A vezető feladata az is, hogy tisztázza csapatával, mi az, ami a nyugodt munkavégzés, az eredményes együttműködés útjába állhat. A múlt megoldásai új körülmények között általában nem működnek, és sem a vezetők, sem a cégek nem találkoztak még menekültválsággal.

Az inspiratív gyakorlatok tanulhatók

„Az elmúlt években megmért vezetők mindössze 70 százaléka tudta azonosítani az eléje tett listából azokat a tényezőket, amelyek motiválják őt, és az a tapasztalat, hogy nem jobb a helyzet a félelmek terén sem” – mondta Dara Péter, aki egy rendhagyó programsorozat keretében is fejleszti a vezetőket. A „Döntéshozók Fóruma – Másként vezetők” októberi, novemberi és decemberi találkozóján nem lesznek vezetéstechnikai előadások, senkit sem fognak és akarnak coacholni. Olyan kisebb-nagyobb közösségek, szervezetek vezetői osztják viszont meg a közönséggel tapasztalataikat, módszereiket – és akár kudarcaikat is –, mint egy főapátsági perjel, egy csúcsmenedzser, egy jógastúdió tulajdonosa, egy polgármester vagy éppen egy argentintangó-táncos.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek