Felfedezésre váró területek

Az Art Market Budapest kiemelt eseménye a Guest Balkan program. Célja, amelynek egyben döntő szerepe van a vásár pozicionálásában is, nemcsak a nyugat-balkáni országok művészeti szereplőinek bemutatása, hanem a nemzetközi művészeti, műkereskedelmi hálózatokba való bekapcsolódásának elősegítése. Hazai műgyűjtők számára is érdekes lehet egy nálunk kevésbé ismert, de szakértők szerint óriási fejlődés előtt álló közeg.

Az Art Market törekvése a kezdetektől az, hogy a Kelet- és Nyugat-Európa közti hídszerep betöltésével a régió meghatározó művészeti vásárává váljon, ehhez elengedhetetlen a hazai művészeti folyamatok felmutatása és a magyar galériák kínálata mellett nyitni más földrajzi területek „art world”-je felé. A nyugat-balkáni fókusz megkülönbözteti a budapesti vásárt a bécsi Viennacontemporary rendezvénytől, tekintettel arra, hogy a kiálított anyag példa nélküli gazdagsága mellett a szervezők élő szakmai kapcsolataira épül.

A budapesti Guest Balkan program, az úgynevezett Brdo-folyamatban érintett országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia) vizsgálja. A vásáron részt vevő galériák kínálata mellett számos kísérőrendezvényen kaphatunk bepillantást a térség művészetébe. A legfontosabb vendégkiállítás, amely a régió legjelentősebb avantgárd magángyűjteményéből, Marinko Sudac zágrábi műgyűjtő anyagából válogat, az A38-as hajón látható. A Millenárison horvát művészek alkotásaiból látható a MOL-csoport által kezdeményezet tárlat, és a képzőművészeti választékot a CAFe Budapest Fesztivál számos balkáni társművészeti előadással egészíti ki.

A régió korántsem egységes, a közös múlt, a közös nyelv, a szakmai kapcsolatok és egyfajta közös világlátás a volt jugoszláv államok között természetes kapcsolatot teremt, de Albánia a sok évtizedes elszigeteltség miatt kilóg. Éppen ezért izgalmas az Art Market kínálatában albán galériák (Zeta, Gallery On the Move) anyagát látni – világít rá a helyzetre Kopeczky Róna művészettörténész, aki a vásár szakmai kísérőrendezvényein a „Művészeti törekvések a Nyugat Balkánon” panelbeszélgetés moderátora.

Az albán kortárs szcéna javarészt művészek magánkezdeményezésére épül, legfőbb céljuk egy olyan közeg kialakítása, ahol elindulhat a fejlődés. Nincsenek könnyű helyzetben, Tiranában még önálló felsőfokú művészetelméleti képzés sincs, a művészképzés rendkívül konzervatív, hiányoznak a nemzetközi kapcsolatok, néhány elhivatott, főként művészek által kezdeményezett nonprofit intézmény igyekszik felkarolni a kortárs törekvéseket. Albániában még nem épült ki a struktúra (intézmények, ösztöndíjak, kutatóhelyek, galériák, műtermek, gyűjtők), ugyanakkor a nemzetközi érdeklődés érződik, a jövőben berobbanhat a szakmai köztudatba ez a régió. Fontos szerepe van ebben a külföldön tanult művészeknek, akik személyes kapcsolatrendszerüket felhasználva dolgoznak, kiállításokat hoznak tető alá, galériákat és art space-eket alapítanak. Ezek egyike az Olaszországban tanult Fani Zguro által alapított Gallery on the Move, ők Helidon Xhixha tiranai születésű szobrászt is magukkal hozták, aki az idei velencei biennále Origins of Civilization című kiállításán is szerepelt. A lagúnában lebegő jéghegyet formázó, látványos interaktív alkotás a globális felmelegedésre és az olvadó sarki gleccserekre hívta fel a figyelemet. Most Budapesten a művész ehhez hasonló munkái is megvásárolhatók. (X)