„Magyar Nobel-díj? Lehetséges.”

– A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált. Mire gondolt, amikor megtudta, az ön kutatását is esélyesnek tartják a díjra?

– Egy héttel szeptember 24-i sajtótájékoztatója előtt értesített a szervezet, hogy felvettek a listára, amelyen a Nobel-díjra – szerintük – legesélyesebbeket tartják nyilván. A kutatók tudományos felfedezései jelentőségének egyik fokmérője, hogy folyóiratokban megjelenő eredményeikre kollégáik saját dolgozataikban milyen gyakorisággal hivatkoznak.

Ezt tartja számon nagy pontossággal a Thomson Reuters és szűri ki a hivatkozási számok alapján azokat a munkákat, amelyek az adott tudományterület fejlődésére a legnagyobb hatással vannak. Természetesen a módszer nem tökéletes, de minden hibája ellenére a legobjektívebb és évről évre egyre nagyobb figyelem övezi a lista bővítését. Nagy örömmel töltött el, és komoly motiváció is, hogy Paul Corkum kanadai kollégámmal együtt az attoszekundumos fizika megalapozásában betöltött szerepemért felvettek erre a „Thomson Reuters Citation Laureates”-nak nevezett listára.

– A laikus kérdés: a hétköznapi életünk szempontjából van haszna annak a tudományterületnek és munkának amivel foglalkoznak?

– Az attoszekundumos fizika a természetben az atommagon kívül előforduló leggyorsabb mozgásokat, az elektronok mozgását tanulmányozza. Ezek a parányi részecskék kötik egymáshoz az atomokat, hogy molekulákat tudjanak formálni, amelyek az élőlények legkisebb funkcionális alkotóelemei. Amennyiben az elektronok valamilyen külső behatás (napsugárzás, vegyi anyagok) következtében a molekulákban mozgásba lendülnek, megváltozhat azok formája, összetétele. Ilyen elváltozások funkcionális zavarokhoz, ezek folyományaként súlyos betegségek, mint például a rák kialakulásához vezethetnek.

A betekintés az elektronok mozgásába hozzásegíthet a betegségek kialakulásának molekuláris szinten való megértéséhez és ennek köszönhetően hosszú távon hatékonyabb gyógymódok kifejlesztéséhez. Életünk alapvető folyamatain túl az elektronoknak kulcsszerep jut az információ-technológiában is: minél gyorsabban tudjuk az elektromos áramot – amelyet elektronok szállítanak –, parányi áramkörökben ki- és bekapcsolni, annál nagyobb mennyiségű információt tudunk másodpercenként feldolgozni, annál nagyobb teljesítményű számítógépeket lehetünk képesek a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére kifejleszteni.

Ez a két példa érzékelteti, hogy az elektronok mozgásának jobb megértése és felhasználása – amely az új tudományág, az attoszekundumos fizika fő célja – az orvostudománytól a modern elektronikáig számos területen viheti előre a tudomány és technika fejlődését. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szakterület a felfedező illetve alapkutatás kategóriájába tartozik, a mindennapi életben csak hosszabb távon várhatunk hasznot belőle.  

– Mit szólt az idei döntéshez, a díjazottakhoz?

– Nagyszerű döntésnek tartom. A csaknem fénysebességgel a világűr minden irányából Földünkre irányuló parányi részecskék, a neutrinók, amelyekről sokáig azt hittük, hogy a fény részecskéihez hasonlóan nincs tömegük, véges tömegének felfedezése fontos mérföldkő a világmindenség történetének jobb megértéséhez, jövőbeni fejlődésének pontosabb előrejelzéséhez.

– Németországban egy kutatóközpontot vezet. Mit gondol, Magyarországról is el lehet-e jutni odáig, hogy egy kutató neve felmerül esélyesként a Nobelre?

– Lehetséges. Kemény munkával, a járatlan utakhoz való kellő bátorsággal, töretlen hittel és kitartással, valamint a valamennyire mindig szükséges szerencsével, igen. Kísérleti területen ezekhez még társul az a sokszor nem egyszerűen kielégíthető feltétel, hogy a szükséges eszközök, berendezések megfelelő, lehetőleg világszínvonalon álljanak rendelkezésre. Ez utóbbi feltétel az én kutatási területemen sajnos a legutóbbi időkig nem teljesült. Ezen változtathat gyökeresen a szegedi „szuperlézer”, amely néhány éven belül a világ legmodernebb attoszekundumos infrastruktúrájává és ennek köszönhetően tudományterületünk világcentrumává válhat. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy kis országunk hamarosan ilyen fontos szerepet tölthet be a lézerfizika területén és a mikroszkopikus folyamatok felkutatásában.

Névjegy:

Krausz Ferenc

1962-ben született.

Budapesten, a BME-n és az ELTE-n folytatott egyetemi tanulmányai befejezését követően két évig volt a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének kutatója, mielőtt 1987-ben Bécsben a Műegyetemen kapott munkát. 17 évet kutatott ott, majd 2004-ben a Müncheni Tudományegyetem Kísérleti Fizika-Lézerfizika-Tanszékére és a Max-Planck Kvantumoptikai Intézetbe hívták, ahol igazgatóként dolgozik.
Több nemzetközi tudományos elismerés kitüntetettje.

Az idei Nobel-díjasok

-Fizikai Kadzsita Takaaki, Arthur B. McDonald, a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.

-Kémiai Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar, a DNS-javítás mechanizmusának tanulmányozásáért.

-Orvostudományi William C. Campbell, Omura Szatosi és Juju Tu a fertőző betegségek kutatása terén elért eredményekért.

-Irodalmi Szvetlana Alekszijevics a többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet.

-Békedíj Nemzeti Párbeszéd Kvartett, Tunézia demokratizálásáért.