A tajvani védelmi tárca megerősítette, hogy Kína föld-levegő rakétaütegeket telepített a közigazgatása alá tartozó, de Vietnam által is követelt egyik dél-kínai-tengeri szigetre - számolt be a hongkongi South China Morning Post című napilap.
David Lo dandártábornok, szóvivő a tény közlésén kívül nem bocsátkozott további részletekbe, csupán annyit tett hozzá, hogy Tajvan figyelemmel kíséri a fejleményeket.
A jelentések szerint műholdfelvételeken jól kivehető, hogy Kína kétütegnyi, lokátorvezérelt, közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverzetet telepített a Junghszing (Woody) szigetre. A kínai Sz-300-asként is emlegetett HQ-9 nevű légvédelmi rakétarendszer 200 kilométeres hatótávolságú, ütegenként nyolc indítóállomása egyidejűleg 32 rakétát képes elindítani.
Az amerikai Fox News hírcsatorna keddi hírei szerint Junghszing partjain a február 3-i műholdfelvételeken még nem voltak láthatók a február 14-ére már telepített fegyverek. Bill Urban, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője nem kommentálta a hírszerzői értesüléseket, de jelezte, hogy nagy figyelemmel kísérik az ügyet.
Mira Rapp-Hooper, a South China Morning Postban megszólaló szakértő szerint nem ez az első eset, hogy Kína ilyen fegyvereket telepít a szigetekre, ezért a mostanit nem tartotta jelentős, illetve példa nélküli fejleménynek.
A hír kiadása egybeesett Barack Obama amerikai elnök és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) vezetőinek kaliforniai csúcstalálkozójával. Obama kedden közölte, hogy partnereivel a területi viták okozta térségbeli feszültség csökkentéséről egyeztetett, és jelezte: egyetértettek abban, hogy e vitákat békés, jogi úton kell rendezni. A kétnapos találkozó közös közleménye - kommentátorok szerint az ASEAN-tagországok megosztottsága miatt - nem tartalmaz utalást Kína térségbeli fokozott aktivitására.
A Kínai Népköztársaság és Tajvan ugyanazon történelmi alapokon Kína részének tartja a szóban forgó Hszisa/Paracel szigeteket, amelyek 1974-ben a dél-vietnami erőkkel folytatott egyik tengeri összecsapás eredményeképpen teljes mértékben kínai felügyelet alá kerültek.
Kína mai értelemben vett szuverenitást először a 19. század végén szerzett a szigetcsoport felett, amikor Franciaország elismerte a fennhatóságát. Japán 1941-ben a Paracel és a Spratly (Nansa) szigeteket a hadserege által megszállás alatt tartott Tajvanhoz csatolta. Peking történelmi és politikai dokumentumokra hivatkozva nem fogadja el a terület feletti szuverenitás vitathatóságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.