Clinton és Trump elsöprő győzelmét hozta a szuperkedd

A szuperkedd tucatnyi államban tartott előválasztásai a két, előzetesen is esélyesnek tartott jelölt fölényes győzelmét hozták - igaz, az ellenfeleiknek is maradt még mibe kapaszkodniuk.

A demokrata oldalon Clinton nagy győzelemre készült, mivel nagyrészt a neki kedvező déli államokban szavaztak most, de a fölény, amivel a legtöbb helyen nyert, még annál is átütőbb volt, amit az elemzők vártak. A déli fekete választók közt döbbenetes arányban tarolt, az NBC úgy számolt, hogy köztük délen minden államban minimum 70 százalékpont a volt külügyminiszter előnye. Az pedig, hogy Clinton nem csak sokat nyert, hanem óriási különbségekkel, szintén nagyon fontos - a demokratáknál minden államban a szavazatokkal arányosan osztják ki a delegáltakat, vagyis északon Sandersnek ezután nem lesz elég győznie, nagyon nagyokat kell nyernie. Persze ahogy ma északon kiderült, ez akár nem is lehetetlen.

Texasban, Georgiában és Virginiában is kétharmados Clinton győzelme - márpedig ez a három állam adja a most szavazók közül a legtöbb delegáltat a nyári jelöltállító gyűlésre. A 11 állam közül 7 lett az övé, ráadásul Sanders négy győzelme hiába legalább 10-15 százalékos különbségű, Clinton 30-50, sőt, Alabamában közel 60 százalékpontos előnyöket hozott, és a nagy államok az övéi. Nagyon fájhat Sanders stábjának az is, hogy Massachussettsben sem tudtak nyerni, pedig az északi, döntően fehér liberális bázisnak számító állam elnyerése olyan győzelem lett volna, amivel szinte alapértelmezettként számoltak. A Sanders-kampány persze itt még nem ér véget, már csak azért sem, mert a négy államban, amit megnyert, meggyőző a fölénye - Minnesotában és Coloradóban is 15-20 százalékpont az előny, Oklahomában pedig egy 10 százalékos győzelem jött össze. Vermontot is besöpörte a demokratikus szocialista jelölt, igaz, ebben nincs semmi meglepetés, hazai pályán a 86-13-as siker papírformának számított.

A republikánusoknál Donald Trump szinte mindent besöpört, a populista ingatlanmogul akkora győzelmet aratott, ami után kérdéses, meg tudják-e állítani. Az államok többségét, hetet megnyerte, ráadásul kevés kivételt leszámítva akkora fölénnyel nyert, hogy még csak arra sem foghatják az ellenfelei a bukást, hogy széttagolt a párt Trumppal szembeni része. A legtöbb helyen 35-40 százalék fölé nem ment, de nem látszik, hogy formálódna bármilyen erős összefogás vele szemben.

Ted Cruz a saját államát, Texast ugyan a vártnál nagyobb fölénnyel nyerte, és a legtöbb második hely mellett behúzta Oklahomát, valamint Alaszkát is, de továbbra is úgy látszik, ő túl ultrakonzervatív ahhoz, hogy a pártelit és a mérsékelt szavazók mögé álljanak be. A mérsékeltek választása Marco Rubio, aki viszont sokra nem megy a mai harmadik helyeivel, sem azzal, hogy nagy sokára nyert egy államot, Minnesotát (ráadásul több helyen, ahol 20 százalék kell ahhoz, hogy valaki delegáltakat kaphasson, elbukta ezt a küszöböt, köztük Texasban is). Az egyetlen reménye az maradt, hogy ezután kezd szavazni a legtöbb mérsékelt konzervatív állam, ahol az eddigiekkel ellenben egyre több helyen már a győztes mindent visz elve alapján osztják a delegáltakat - de kérdés, nem túl nagy-e már most Trump előnye ahhoz, hogy Rubio innen fordítson. A republikánusoknál két jelölt van még: John Kasich és Ben Carson - egyikük sem rúgott labdába az este. Kasich két helyen lett a második, de az elemzők szerint ő inkább csak arra vár, hogy kapjon egy jó ajánlatot az alelnökségre, Carson pedig csak két helyen jutott tíz százalék fölé, az újabb leszereplése után még lebegteti, hogy befejezi-e a kampányát.

Messze még a vége

Attól, hogy hivatalosan is meglegyen az elnökjelöltség, mindkét pártban messze állnak még. A delegáltak pontos számát még sokáig fogják ma számolgatni, mindenesetre ha minden eredmény befut, Clinton összesen mintegy 600 delegáltat tudhat a magáénak, Sanders pedig 400-410 körül (csak a szuperkedden szavazó államokból 510-350 körüli eredmény jöhet ki). A másik oldalon bonyolultabb lesz a számítás, ott Trump 230, Cruz 210, Rubio 90 delegált körül végezhet ma, míg Kasich 15-öt, Carson 6-ot kaphat. Ez összesítésben 310-230-110-20-10 környéki álllást jelenthet. A jelöltséghez a demokratáknál 2383, a republikánusoknál 1237 delegált kell.

A jelöltállítás a hétvégén folytatódik - a demokraták 4, a republikánusok 5 helyen választanak. Az előválasztások következő nagy napja pedig március 15-e lehet, amikor egyszerre szavaznak olyan nagy államok, mint Florida, Illinois, Ohio és Észak-Karolina, így aznap újra több száz delegált kiléte dől el.