A határon túli magyarok eddig beérkezett szavazatainak 17,7 százaléka érvénytelen - közölte a Nemzeti Választási Iroda. Ráadásul most még csak nem is azt ellenőrizték, hogy a szavazólapot hogyan töltötték ki, hanem azt, hogy szabályosan küldték-e el a voksot.
Azok, akiknek nincs magyarországi állandó lakhelyük, de állampolgárságuk igen, már szeptember közepe óta küldhetik levélben a szavazataikat - ez az oka annak, hogy már a népszavazás hetében lehet ilyen számokat tudni. Tegnapig összesen 77 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, közülük 32 ezer levelet vizsgált meg az NVI, ezek közt 17,7 százalékos eddig az érvénytelenség.
Fontos kiemelni persze, hogy most még nem azt vizsgálták meg, hogy két iksz van-e a szavazólapokon. Ezt nem is tehetnék meg, mert amíg a voksolás nem ért véget, magát a lapot tartalmazó borítékot fel sem bonthatják. Egyelőre csak azt nézték meg, hogy a levélben benne van-e a szavazót azonosító nyilatkozat és a kisebb boríték, benne a szavazólappal, ráadásul szabályosan leragasztva. Tehát ha valaki szabályosan voksolt, de érvénytelenül, az később fog csak kiderülni.
Az is igaz, hogy a legtöbben várhatóan ez után adják csak le a szavazatukat a határon túliak közül is. A 77 ezer beérkezett voks az összes regisztrált határon túli magyar 29 százaléka, ennél még jóval többen szavazhatnak. A nagy kérdés, ami akár el is döntheti a népszavazás érvényességét, az, hogy végül milyen aktívak lesznek a határon túli magyarok. Közülük a 2014-es választás és a mostani népszavazás előtt összesen 264 ezren kérték, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe, ezt a számot kell figyelni, amikor az érvényességet számoljuk, nem pedig azt, hogy összesen hány határon túlinak van meg a magyar állampolgársága.
