BUX 52,866.56
+1.75%
BUMIX 4,177.94
-0.40%
CETOP20 2,448.67
+1.16%
OTP 17,850
+2.26%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
0.00%
+0.26%
-0.20%
ZWACK 16,700
0.00%
-4.35%
ANY 1,540
-1.28%
RABA 1,335
+3.49%
-0.81%
-0.59%
+3.67%
+1.61%
-0.47%
+4.17%
-1.88%
+1.07%
+0.36%
OTT1 149.2
0.00%
+2.67%
MOL 2,750
+3.00%
+1.35%
ALTEO 2,120
+0.47%
0.00%
-0.83%
EHEP 1,510
+2.03%
-0.41%
+0.24%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.36%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
-0.51%
+4.95%
-1.60%
-1.27%
0.00%
-3.95%
NUTEX 14.66
-0.81%
GOPD 12,400
-2.36%
OXOTH 4,580
+0.66%
-1.98%
NAP 1,178
-0.17%
0.00%
-10.02%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Nem a hivatalnokokat keresik a cégek

Nincsenek elragadtatva a munkaerő-közvetítők Csepreghy Nándor ötletétől, hogy a közszférából elküldött emberekkel oldják meg az egyre súlyosabb munkaerőhiányt.

„Megnézem magamnak, ahogy a minisztériumi hivatalnokok beállnak majd a szerelőszalag mellé” – reagált a Világgazdaság kérdésére egy fejvadász arra a felvetésre, hogy a magyarországi munkaerőhiányra részben megoldás lehet az állami szférában a következő években tervezett több tízezres, akár százezres létszámleépítés. Az ötletet Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára dobta be nemrég egy konferencián, mondván, hogy a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni. A lapunk által megkérdezett munkaerő-közvetítő szakemberek eltérő vehemenciával reagáltak a felvetésre, többen annyira komolytalannak tartották, hogy inkább nem közölték véleményüket.

Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője szerint maga a gondolat jó, és nem is teljesen lehetetlen feladat, de a helyzet sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerűen átirányítsák a közszférából elbocsátott dolgozókat a versenyszféra üres álláshelyeire. A fejvadász szerint az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a verseny- és a magánszféra különböző vállalati kultúrával rendelkezik és eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről. Bár vannak olyan munkahelyek a közszférában is, amelyek a privát szektor vállalataihoz nagyon hasonlóan működnek, de a többségük esetében nagyobb a távolság, így vélhetően lesz egy nagyobb munkavállalói tábor, amelynek átképzésre, tréninge lesz szüksége. Utóbbi csak akkor működhet, ha a kormány nagyon tudatos és tervezett stratégia alapján, az emberekre fókuszálva hajtja végre a feladatot.

A másik alapvető probléma, hogy vélhetően nem a versenyszférából valóban hiányzó informatikusokat, mérnököket fogják elküldeni a költségvetési szektorból, mert rájuk ott is szükség van – hangsúlyozta Jáger László, a Man at Work toborzási vezetője. A szakember szerint a jó munkaerőpiaci pozícióval bíró munkavállalók nagy részét amúgy is elcsábította már a versenyszféra. Feltételezhetően zömmel adminisztratív, irodai dolgozókat fognak elbocsátani, ha tényleg lesz leépítés, ám ők komoly versenybe csöppennek a munkaerőpiacon: az álláskeresők mintegy 60 százaléka ilyen munkát keres, miközben az üres állásoknak csupán 4-5 százaléka esik ebbe a kategóriába – hívta fel a figyelmet Jáger.

A másik problémás terület a nyelvismeret, amely a versenyszférában sok munkahelyen elvárás. A költségvetési szektorban is sok embernek van nyelvtudása, de nem mindegy, hogy az élő-e, vagy csak papíron létező – hangsúlyozta Jáger László. Márpedig versenyszféra fehérgalléros munkahelyein nem ritka igény a két nyelv tárgyalóképes szintű ismerete sem. Emellett egyéb akadályok is felmerülnek, például a munkatapasztalat hiánya és a motiváció kérdése. Sághy András szerint a közszféra fehérgalléros munkavállalói valószínűleg presztízsveszteségként élnék meg, ha fizikai munkát kellene végezniük, vagy kényelmetlenül érintené őket a normál irodai órák helyett több műszakos munkarendben, esetleg hétvégén dolgozni. „Márpedig a három műszakos és a folyamatos munkarend az általános gyakorlat a multinacionális gyártócégek körében” – teszi hozzá Jáger László. Sághy András szerint az sem biztos, hogy az adminisztratív feladatokra szabott bérszintet csábítónak találják a korábbi közszférás fizetésükhöz képest.

Valamennyi embert fel tudna szívni a magánszféra, ami megkönnyítheti a közszféra létszámcsökkentési folyamatát, de vélhetően nem tömegeket, legalábbis komoly támogatás nélkül semmiképpen – hangsúlyozta Sághy András. „Azt viszont el kellene kerülni, hogy a nem megfelelő intézkedésekkel és átképzésekkel végül a közfoglalkoztatottak létszámát növeljék” – figyelmeztetett Jáger László, aki szerint egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány, a cégek több ágazatban is egymás elől halásszák el az embereket, ezért aligha van idejük kivárni egy ilyen állami akciót. A tét ugyanis óriási: például egy elektronikai cég számára egy ember kiesése egy műszak alatt 7-10 millió forintos bevételkiesést jelent.

Márk Edina Csepreghy tervének teljesítéséhez igen komoly átképzésekre lesz szükség Fotó: G.S. -->

Kapcsolódó cikkek