BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Nem a hivatalnokokat keresik a cégek

Nincsenek elragadtatva a munkaerő-közvetítők Csepreghy Nándor ötletétől, hogy a közszférából elküldött emberekkel oldják meg az egyre súlyosabb munkaerőhiányt.

„Megnézem magamnak, ahogy a minisztériumi hivatalnokok beállnak majd a szerelőszalag mellé” – reagált a Világgazdaság kérdésére egy fejvadász arra a felvetésre, hogy a magyarországi munkaerőhiányra részben megoldás lehet az állami szférában a következő években tervezett több tízezres, akár százezres létszámleépítés. Az ötletet Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára dobta be nemrég egy konferencián, mondván, hogy a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni. A lapunk által megkérdezett munkaerő-közvetítő szakemberek eltérő vehemenciával reagáltak a felvetésre, többen annyira komolytalannak tartották, hogy inkább nem közölték véleményüket.

Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője szerint maga a gondolat jó, és nem is teljesen lehetetlen feladat, de a helyzet sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerűen átirányítsák a közszférából elbocsátott dolgozókat a versenyszféra üres álláshelyeire. A fejvadász szerint az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a verseny- és a magánszféra különböző vállalati kultúrával rendelkezik és eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről. Bár vannak olyan munkahelyek a közszférában is, amelyek a privát szektor vállalataihoz nagyon hasonlóan működnek, de a többségük esetében nagyobb a távolság, így vélhetően lesz egy nagyobb munkavállalói tábor, amelynek átképzésre, tréninge lesz szüksége. Utóbbi csak akkor működhet, ha a kormány nagyon tudatos és tervezett stratégia alapján, az emberekre fókuszálva hajtja végre a feladatot.

A másik alapvető probléma, hogy vélhetően nem a versenyszférából valóban hiányzó informatikusokat, mérnököket fogják elküldeni a költségvetési szektorból, mert rájuk ott is szükség van – hangsúlyozta Jáger László, a Man at Work toborzási vezetője. A szakember szerint a jó munkaerőpiaci pozícióval bíró munkavállalók nagy részét amúgy is elcsábította már a versenyszféra. Feltételezhetően zömmel adminisztratív, irodai dolgozókat fognak elbocsátani, ha tényleg lesz leépítés, ám ők komoly versenybe csöppennek a munkaerőpiacon: az álláskeresők mintegy 60 százaléka ilyen munkát keres, miközben az üres állásoknak csupán 4-5 százaléka esik ebbe a kategóriába – hívta fel a figyelmet Jáger.

A másik problémás terület a nyelvismeret, amely a versenyszférában sok munkahelyen elvárás. A költségvetési szektorban is sok embernek van nyelvtudása, de nem mindegy, hogy az élő-e, vagy csak papíron létező – hangsúlyozta Jáger László. Márpedig versenyszféra fehérgalléros munkahelyein nem ritka igény a két nyelv tárgyalóképes szintű ismerete sem. Emellett egyéb akadályok is felmerülnek, például a munkatapasztalat hiánya és a motiváció kérdése. Sághy András szerint a közszféra fehérgalléros munkavállalói valószínűleg presztízsveszteségként élnék meg, ha fizikai munkát kellene végezniük, vagy kényelmetlenül érintené őket a normál irodai órák helyett több műszakos munkarendben, esetleg hétvégén dolgozni. „Márpedig a három műszakos és a folyamatos munkarend az általános gyakorlat a multinacionális gyártócégek körében” – teszi hozzá Jáger László. Sághy András szerint az sem biztos, hogy az adminisztratív feladatokra szabott bérszintet csábítónak találják a korábbi közszférás fizetésükhöz képest.

Valamennyi embert fel tudna szívni a magánszféra, ami megkönnyítheti a közszféra létszámcsökkentési folyamatát, de vélhetően nem tömegeket, legalábbis komoly támogatás nélkül semmiképpen – hangsúlyozta Sághy András. „Azt viszont el kellene kerülni, hogy a nem megfelelő intézkedésekkel és átképzésekkel végül a közfoglalkoztatottak létszámát növeljék” – figyelmeztetett Jáger László, aki szerint egyre égetőbb probléma a munkaerőhiány, a cégek több ágazatban is egymás elől halásszák el az embereket, ezért aligha van idejük kivárni egy ilyen állami akciót. A tét ugyanis óriási: például egy elektronikai cég számára egy ember kiesése egy műszak alatt 7-10 millió forintos bevételkiesést jelent.

Márk Edina Csepreghy tervének teljesítéséhez igen komoly átképzésekre lesz szükség Fotó: G.S. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek